Folytatjuk sorozatunkat, ezúttal felnőtt kézilabdaegyüttesünk edzőjét mutatjuk be. Balog Beáta komoly NB I-es múlttal rendelkezik, így sokat tanulhatnak tőle tehetséges fiataljaink. Bár többfronton is kihívás elé néznek csapataink, de az élmezőny a cél.
Melyik csapatok tartoznak hozzád az előttünk álló idényben?
A fiúkkal ifi II. osztályban, illetve a felnőtt Budapest II. osztályban indulunk majd. Itt egy keret alkotja mindkét csapatot. A lányoknál pedig ifi III. osztályban és a felnőtt Budapest I. osztályban leszünk érdekeltek. Utóbbiban az ifjúsági korúakat pár felnőtt játékos egészíti ki.
Kezdjük a lányokkal, mi lehet a cél velük a bajnokságokban, illetve hogy sikerült a felkészülésetek?
Vegyes a társaság, hiszen a fiatalabbak közül van, aki még csak egy éve játszik nálam, de van, aki már harmadik éve. Úgy gondolom, hogy az egyik legjobb felkészülésen vagyunk túl. Ott voltunk a nemzetközi Cell-cupon két csapattal, amelyből az egyik megnyerte a tornát. Kevés idő volt az edzőtáborban az ifiknek összeszoknia a felnőttekkel, de szerintem azzal, hogy van egy jó fiatal mag, ami kiegészül pár rutinosabb játékossal, az jó lehet a jövőre nézve. Van még egy hét a bajnokság rajtjáig, ez idő alatt az összhang kialakításán lesz a hangsúly. Ami az elvárásokat illeti, az ifi III. osztályt mindenképp meg kell nyernünk és a felnőtteknél is hasonló a célunk, hogy feljussunk az NB II-be. Utóbbi még nem biztos, hogy az első évben sikerül, mert azért olyan kemény ellenfelünk is lesz, mint a Fradi ifi, de azon leszünk, hogy mindent megtegyünk ezért.
A fiúkat most vetted át, velük szemben mi lehet az elvárás?
Ők most jutottak fel ifi II. osztályba, meglátjuk, hogy milyen erős itt a mezőny, de úgy gondolom, nagyon jó csapatunk van a fiúknál is. Így velük is az élmezőnyt célozzuk meg, főleg, hogy a nyári felkészülési tornán ezüstérmet nyertek és első-, valamint másodosztályú ellenfeleket is legyőztek. A felnőttek közötti meccsek számukra inkább a tanulási folyamatot fogják segíteni, de a gyors, futós játékkal lehet esélyünk ott is a bajnokság elején végezni.
Számodra mekkora kihívás, hogy ennyi csapatot irányíthatsz, ráadásul a Szent István SE színeiben az NB I-ben is kézilabdázol?
Nagyon élvezem egyelőre, azt nem mondom, hogy időmilliomos vagyok, de szerencsére sikerült mindent úgy összeegyeztetni, hogy csak pár meccsen kell az edzőkollégáknak kisegíteniük engem. A fiúkkal való munka egy nagyon új élmény, teljesen más velük, mint a lányokkal. Tehát én most tanulom a türelmet, a lazaságot, viszont mindig is szerettem a férfi kézilabdát nézni. Úgyhogy nagyon örülök annak, hogy Nóri (Prukner-Tollingász Nóra, szakosztályvezető – a szerk.) bizalmat szavazott nekem. Amit szoknom kell, hogy amíg a lányok tudják már a szabályaimat, addig a fiúknak még ezt tanulniuk kell, mert ők sokkal lazábbak és nekik többször el kell mondani a dolgokat. De alakul, ez, úgyhogy nem lesz ezzel semmi probléma. Ők is nagyon ügyesen játszanak és szerintem van köztük pár olyan játékos is, aki eljuthat az NB I-ig.
Eljöhet az a pillanat, amikor a lányoknál akár játékos-edzőként szerepelsz?
Abszolút, Nóri már régóta fűz engem. Én nem tudom elképzelni azt, hogy ne játszak. Nem tudom, hogy az emberek, hogy csinálják azt, hogy egyik napról a másikra szögre akasztják a szerelést. A gyerekeknek meg is ígértem, amikor idejöttem, hogy lesz olyan, amikor én is a pályán leszek velük. Azt a szituációt viszont egyelőre nem tudom elképzelni, hogy lehívjam a saját játékosomat azért, hogy becseréljem magam. Szóval ez furcsa lesz, de biztos lesz olyan, hogy játszom is velük és nem csak az edzőjük leszek.
