Ha idecitáljuk szomszéd riválisunk indulójából az alábbi sort, „piros-kéken süt ránk a nap”, nyugodtan mondhatjuk, ez eddig erre a szezonra valójában a BVSC-re lett írva. Hiszen mind a Vasas, mind pedig a Videoton ellen jól állunk összevetésben, talán azt is mondhatnánk, annyira jól, hogy azt szinte el sem hisszük.
A majd két héttel ezelőtti Vasas verés eufóriája talán túl sokáig is kísérte a csapatot, mert azután az utolsó ellen úgy elhasaltunk most vasárnap, mint óvatlan torna tanár a felmosó vödörben, de ettől függetlenül azért ősszel is volt olyan meccse a BVSC-nek, amelynek gólját bátran befűzhetjük egy oktató videóba. Méghozzá a Fehérváron aratott győzelmet érő Bacsa találatról van szó. Azóta persze alaposan átalakultak a csapatok, de mivel most is a vörös-kékek elleni csata előtt állunk jöjjön egy kis múltbéli kutakodás.
Összességében túl van a két csapat a harminc egymás elleni meccsen, és jó kimondani, mi állunk jobban, és bármi is lesz vasárnap, ez akkor sem fog változni, mert hogy kettővel több meccset nyertünk, mint riválisunk. A BVSC fölény a kilencvenes évek közepén lett megalapozva, akkor az NB I-es élmezőnyhöz tartozott a BVSC-Dreher névre hallgató csapatunk, míg a Videoton-Waltham, majd Parmalat FC néven szereplő Fejér megyeiek nem éppen fénykorukat élték.
A részletes számzuhatagtól most eltekintenék, ennél ugyan is sokkal érdekesebb, hogy a legutóbbi november 9-i 1-0-s győzelmünk óta, ahogy csodálkozó kisgyerek mondaná a belvárosi üzletsor kirakata előtt „Mennyi minden, és minden mennyi” változott a két csapat háza táján, nem egész fél év alatt. Akár a két csapat mostanában pályára küldött kezdője, de a Vidinél mondhatjuk a keret is annyira kicserélődött, hogy jó ha három-négy egyezés lesz most hétvégén a novemberi meccshez képest.
Az sem kizárt, hogy helycserés támadás alapon az ősszel még nálunk csereként pályára lépő Hesz Olivér, a Vidinél játszik majd, míg a Fehérvártól érkező Ominger Gergő, nálunk léphet pályára. A hazaiaknál akkor a kezdőben lévő és amúgy a BVSC-ben is játszó Tóth Milánnal és Kocsis Bencével biztosan nem fognak a Szőnyi úti gyepszőnyegen nosztalgiázni az egykori zuglói cimborák, de Papp Milán, Bobál Gergely, Németh Dániel és Kálnoki-Kis Zsombor sincs már a Videotonnál. Az ominózus találkozón pályára lépő Kojnok Zsolt, Horváth Tamás, Bertók Dániel, és Kecskés Máté sem kap megszámlálhatatlan perc mennyiséget, de három forduló óta, már nem - a nyitó mondatban megidézett Vasas – egykori kapusával Nagy Gergellyel indul a névsor. Akikre jó esetben bizton számíthatunk a túloldalon az őszről, Spandler, Simut, Zsótér, Kocsis Gergő és Bedi Bence, vagy a gólfelelős és a novemberi meccset kihagyó, egykori ferencvárosi válogatott támadó Varga Roland.
Nálunk is komolyan átalakult tavasszal a kezdőnk, hiszen a Vidi elleni tizenegyből négyen-öten számítanak most tavasszal is állandó pályára lépőnek az első sípszótól, de azért a keretet illetően messze nem volt akkora jövés-menés Zuglóban, mint a túloldalon.
A történelmi múlt már a Vidi-Vasút viszonylatban szőrmentén felidézésre került, most azonban jöjjön, a talán legértékesebb őszi skalpunk, amely után, ha szerencsére nem is szó szerint, de hullottak a fejek a Sóstói stadion környékén. A Videotonnál november 11-én sportigazgatónak kinevezett egykori támadó ikon Nemanja Nikolics vezetésével, a téli szünetre tervezett őszi szezon értékelését előre hozták a klub háza táján, és arra a döntésre jutottak, hogy Boér Gábor vezetőedző és segítője Makra Zsolt már novemberben távozik, a csapat élére pedig visszakerült az a Pető Tamás, aki korábban április elejéig volt az NB I-es csapat edzője. A MOL Fehérvár végül Timár Krisztiánnal búcsúzott az élvonaltól. Fontos adalék, hogy Pető mellé ellentétben az NB I-es időszakkal, - amikor klubunk saját nevelésű labdarúgója Polonkai Attila volt a segítője – a vezetőedzői tapasztalattal is rendelkező, és a piros-kékekhez még Petőnél is erősebb szálakkal kötődő Bekő Balázs került. A mi szempontunkból azonban, most sokkal fontosabb, hogy megidézzük azt a novemberi délutánt, amelyet 1-0-ra megnyert a BVSC, óriási örömet szerezve a vendégszektorban helyet foglalóknak. A találkozót támadónk, a góljával nyerő embernek bizonyuló Bacsa Patrik foglalta össze.
"Egyik csapat sem állt jól akkoriban, sokat számított, hogy az elején kapufára lőtték a tizenegyesüket, nekünk a meccstervünk, pedig működött. A biztos védekezés volt a kiindulópont és ebből kontráztunk, a második félidőben egy szép támadást vittünk végig Dénes Adriánnal és Sarkadi Kristóffal és a végén sikerült betalálnom. Utána nem is nagyon találtak fogást rajtunk és egyre idegesebben játszottak a hazaiak, mi pedig lehoztuk a meccset. Valamelyest fordulópontnak tekintem azt a győzelmet, bár akkor már túl voltunk a legmélyebb időszakon, hiszen a Soroksárt és Szentlőrincet megvertük a Vasas ellen pedig döntetlent játszottunk."
Csapatunkra a piros-kék színkombináció komoly inspiráló erővel hat tehát ebben a bajnokságban, hiszen mind a Vasas, mind a Vidi ellen eddig veretlenek vagyunk és a megszerezhető kilenc pontból, hetet begyűjtöttünk, ahogy arra a Vasas elleni meccs után is utaltunk, az elmúlt három év alapján sok nagy csapat orra alá törtünk már borsot a Merkantil Bank Ligában.
"Reméljük akkor ez a jó széria most is folytatódik. Általában jól megy azok ellen a csapatok ellen, akik magasabban vannak jegyezve nálunk és ott elvárás, hogy legyőzzenek minket, ez bennünk nem okoz kishitűséget, hanem inkább megsokszorozza az erőnket. Elég nagy a váltás amúgy lejönni egy NB I-es csapatnak az NB II-be és nagyon ritka, hogy valaki különösebb gond nélkül egyből visszajusson. A Vidinél is ez történt a nyári teljes átalakulás után, keresték az ideális csapatot, amelyet úgy tűnik mostanra találtak meg. De nem meglepő, ha beletörik a bicskája több volt első osztályú csapatnak is az NB II-be, mert ez egy nagyon fizikális, párharcokra, sok futásra épülő liga és ehhez kell igazítani a keretet."
A kvázi „kiscsapatok” vagy nevezzük inkább bennmaradásért küzdő együttesek ellen komoly hiányérzetünk lehet, főleg az idei bajnokságban. Arra a kérdésre már kerestük a választ a Szentlőrinci meccs után, vajon, hogy tud egy héten belül ennyire szélsőséges teljesítményt nyújtani a csapat, hogy ezt a játékosok megtalálták-e a beígért vezetői elbeszélgetés után, arra azért majd a meccsen kapjuk meg a legjobb visszajelzést.
"Túl vagyunk a beígért elbeszélgetésen és edzés ügyileg is erősen megtoltuk ezt a hetet. Tudjuk, hogy van javítani valónk a múlt hétvége miatt, bár én nem gondolom, hogy a hozzáállással lenne a baj, de sajnos ez már a harmadik vagy negyedik alakalom volt, hogy nem tudtunk nyerni az aktuális utolsó ellen. Ez pláne egy Vasas elleni játék után nem nézett ki jól, hogy ekkora szélsőségbe esünk bele, elverjük az elsőt és kikapunk az utolsótól, így főleg mentálisan kellett rendbe tenni a társaságot. A tavaszi erősítések jól sikerültek, van mire építeni, és mivel mi is voltunk lent, tudjuk, hogy egy rossz szériával, hova lehet kerülni az NB II-ben. A mi helyzetünk most csak annyiból megnyugvás, hogy azt látjuk, a helyünket stabilizáltuk a másodosztályban, de szeretnénk, ha a következő meccsek már arról szólnának, hogy megalapozzuk azt, hogy jövőre egy még erősebb BVSC tudjunk lenni, amely akár felzárkózhat az élcsapatok mögé."
Tavasszal amúgy szinte ellenállhatatlan a Fehérvár, hiszen a múlt hétvégi Vasas elleni vereségig, - ahol amúgy szintén jól játszottak - csak a szezonnyitón a Honvéd ellen kaptak ki, közben viszont produkáltak egy tíz meccses veretlenségi szériát, benne hét győzelemmel, amelyből zsinórban ötöt február-márciusban értek el.
Most vasárnap mindenesetre a tabella hatodik és kilencedik helyezettje csap össze, és miután az anyák napi köszöntés késő délutánra már remélhetőleg mindenhol lezajlik, arra biztatunk mindenkit, hogy akár családosan az édesanyákkal, nézze meg élőben a BVSC – Videoton mérkőzést 17 órától a Szőnyi úton!
Léderer Ákos
