Márton Anna szenzációs vívást mutatott be a milánói világbajnokság fináléjában a női kardcsapatban. Klasszisunk azóta már átesett az első tervezett műtéten és remélhetőleg, jövőre már százszázalékos térddel térhet vissza a pástra!
Egy műtéten már túl vagy, hogy alakulhat a visszatérésed a pástra?
A tervek szerint második műtét után 4 hónapra már újra páston tudok lenni. Ki van azért centizve a felkészülésem, de igazából a világbajnokságra is hasonló módon készültem fel, az is egy nagyon szoros menet volt. Most úgy gondolom jobb állapotból fogok nekimenni a szezonnak. Nyilván a műtét nagyon sokat kivesz majd belőlem és sok izom lemegy, amit újra fel kell építeni. De szerintem, ha egyszer már sikerült, akkor másodszorra is fog.
Az viszont jó, hogy a világbajnoki címnek köszönhetően az olimpiai kvalifikáció folytatását elég kedvező pozícióból várhatjátok.
Igen, így sokkal nyugodtabb szívvel vágtam bele a műtétbe. Ha nem sikerült volna ilyen jól a vb, akkor lehet, hogy elgondolkoztam volna rajta, hogy akkor megint műtét nélkül hozzam le az olimpiát és térdrögzítővel beszállok a csapatversenyekre. De nyilván az az elsődleges, hogy százszázalékosan tudjak ott lenni mind egyéniben, mind csapatban. Ennek viszont ez az egyetlen módja, hogy túl legyek a két műtéten.
Kicsit kanyarodjunk még vissza a világbajnoki címre. A döntőben hatalmas fordítást mutattál be. Mennyire van még a fejedben a finálé?
Igazából visszaemlékezni alig tudok, mert annyira más tudatállapotban voltunk ott az egész döntő alatt, hogy nem nagyon maradtak meg az emlékek, hogy mi hogyan történt. Ha most visszaemlékszem, még akkor sem hiszem el, hogy ez megtörtént és ilyen tökéletes fogatókönyvvel, de nagyon klassz dolog.
Kívülről úgy tűnt, mindig más húzta a csapatatot előre. Te ezt, hogy láttad belülről?
Én is így. Szerintem ilyenkor jó egy csapat, ha mindenki hozzáteszi a magáét. Például az ukránoknál, ha aki viszi a hátán a csapatot nem vív jól, akkor nem is szerepelnek jól. Nálunk viszont nem így van. Húzzuk egymást, ha az egyikünknek nem megy, akkor a másik felhúzza. Ez a lényege a csapatnak.
A tervek szerint akkor a kvalifikáció végén még pástra lépsz vagy az olimpián láthatunk legközelebb versenyen?
Mindenképpen szeretnék még a kvalifikációban újra pástra lépni. Mert azért más az edzés- és a versenyszituáció. Az biztos, hogy nagyon keményen fogom elvégezni a rehabilitációt, hogy minél hamarabb ott lehessek a lányokkal.
Cél már az olimpiai érem egyértelműen két ilyen sikeres vb után?
Nyilván cél és ezek után minden reális esélyünk is megvan rá. De nem szeretnék olyan terheket magunkra tenni, hogy két vb-cím után meg kell nyernünk az olimpiát. Erre a vb-re sem úgy mentünk ki, hogy címet kell védenünk, hanem voltak reális célok, amiket kitűztünk magunk elé. Az olimpián is azt szeretném, hogy nyerjük meg az első asszónkat, a legfontosabbat és utána kétszer is vívhatunk érmekért. Én annak örülnék a legjobban, ha úgy élveznénk a vívást, mint ezen a vb-n, mert ez a legfontosabb.
Sok sikert kívánunk ehhez!
Hortobágyi Tibor
Fotó: Magyar Vívó Szövetség