Többszörös magyar- és Európa-bajnok, világbajnoki negyedik, és már három olimpián is képviselhette a magyar színeket! Késely Ajna életében az elmúlt 10 évben a 2025-ös szingapúri világbajnokság volt az első nagy verseny, amelyet kénytelen volt kihagyni sérülései miatt. A néhány hónapos rehabilitáció mégis a javára vált állítja klubunk gyorsúszója, aki az elmúlt időszak nehézségeiről és a profi sport utáni terveiről is beszélt a vele készült nagyinterjúban!
2015 óta a nyári, szingapúri világbajnokság volt az első nagy verseny, amelyet kihagytál. Csigolya és nyaki fájdalmaid voltak, illetve műtötték a kezedet is, szóval had kezdjem innen, sikerült-e meggyógyulnod ezekből a sérülésekből és hogy vagy mostanában, vannak-e még fájdalmaid?
"Köszönöm szépen! Igen, most már minden rendben és augusztus óta munkában vagyok és csinálom az edzéseket. Igazából ez tényleg egy olyan döntés volt a részemről, amelynek a hátterében az állt, hogy később ne legyen nagyobb probléma. Azzal, hogy most picit tudtam pihenést adni a testemnek, azzal vérteztem fel magam, hogy a karrierem hátralévő részében remélhetőleg nem lesz részem semmilyen fájdalomban. Szóval ez volt a döntésem hátterében, hogy hosszú távra terveztem, nyilván, ha ez az olimpia évében vagy előtte egy évvel történik, akkor nem hiszem, hogy így döntök, de most már tényleg jól érzem magam, lekopogom, hogy nincsenek csigolya fájdalmaim, a kezemben lévő gangliont is abszolút a hosszú távú fájdalmak elkerülése érdekében műtettem meg és hogy ne gátoljon a felkészülésben, szóval ez is egy megelőzés volt és hála Istennek minden rendben van már!"
Lelkileg milyen volt megélni ezt az időszakot neked?
"Sportolóként és emberként is nehéz volt. Sportolóként azért, mert ez a munkám, a hobbim, a szenvedélyem és már gyerekként is az első gondolataim is az úszáshoz voltak köthetőek és ez azért eléggé beleszól az identitásomba is. Az, hogy nem csinálhatom azt, ami én vagyok, vagy úgy gondolom, hogy én vagyok, az azért meg tudja csorbítani a lelket rendesen. Civilként pedig azért volt nehéz, mert úszás nélkül vagy sport nélkül megtalálni önmagamat, azt már most előre látom, hogy nem egy könnyű feladat lesz, de nagyon jó szakemberek vannak mellettem és tudatosan készülök arra, hogy mikre figyeljek oda, mik azok az apró gondolatok vagy a karrierem során történtek, amik mondjuk később segíthetnek abban, hogy megtaláljam önmagamat az úszás után is. Nagyon érdekes tapasztalat volt ez számomra, és jó kis utazás így visszagondolva. Meg hát persze a karrierem során nekem nagyon kevés olyan periódus volt az életemben, amikor azt mondhattam, hogy márpedig én most elmegyek külföldre, mert így látom jónak. Szabadságot is adott ez az időszak, de a rehabilitáció volt a főszerepben. Attól függetlenül, hogy nem úsztam, heti több kezelésre jártam, hogy helyrejöjjön a nyakam, itt beszélhetünk gyógytornászról, pszichológusról, akupunktúrás kezelésről, masszázsról és minden olyan apró dologról, ami hozzátett a felépülésemhez."
Ha már említetted az élsport utáni életedet, milyen irányok érdekelnek? Milyen területed látod magad a profi karriered után?
"Valamilyen segítő szakmában látom magam, de azt még pontosan nem tudom, hogy ennek melyik fajtájában, mert egy jóga oktató is segíthet az embereken például. Jelenleg én kommunikációt és médiatudományt hallgatok, egy fél éven belül azzal is végzek. Ennyi idő után rájöttem arra, hogy mik azok a képzések, amiket megcsinálnék, hogy az úszás után is tervezhessem az életemet. Nyilván még nem tudom, hogy a karrieremet hogyan fogom befejezni, Európa-bajnokként, vb negyedikként, olimpiai hatodikként nagyon jó érzés élni és talán majd azokat akarom inspirálni vagy olyanokkal együtt dolgozni, akik nem abba a pár százalékba tartoznak, hogy olimpiai bajnokok lettek. Gyerekként ezt én is erős elhatározással kiírtam a falamra, három olimpia után ez még mindig nem sikerült és valahol van bennem egy csalódás érzés, de persze még van rá esély, mert van még egy olimpia. Azért erősen tudja formálni az értékrendszert az emberben, hogy ez nem sikerült és ahogy nyílik tudatosan ki a világ előttem, úgy formálódik teljesen az én értékrendszerem is, így a sporttal és a civil élettel kapcsolatosan is. És visszatérve, igen próbálok majd olyan embereken, sportolókon segíteni, akik ezt azért csinálják, mert szeretik, amiért elkezdték ezt az egészet."
Kicsit visszakanyarodva a jelenhez, augusztus óta edzel, jól érzed magad, az évben lesz még rövid pályás Ob és Eb is, láthatunk-e ezeken a versenyeken úszni?
"Az első megméretésem a rövid pályás országos bajnokság lesz, az már egy elég erős visszaigazolás lesz, hogy hogyan haladunk az edzéssel. Most jelenleg talán hasonló formában vagyok, mint mondjuk egy olyan időszakban, amikor nyár után visszajön az ember egy pihenés után. Tehát nem érzem a visszamaradottság érzését, amit keltett ez a rehabilitáció és sérülés bennem, úgyhogy ez egy pozitív visszacsatolás a számomra és nyilván akkor lesz még pozitívabb, ha az országos még jobban fog sikerülni, ami november elején lesz, ami után fel tudunk majd készülni még jobban az Európa-bajnokságra. Szóval bennem izgatottság van meg már azért jó lenne megmutatni, hogy milyen az az Ajna, aki fájdalommentesen tud felkészülni egy versenyre. Nyilván nekem az előző versenyem az 50-es országos bajnokság volt még áprilisban Kaposváron, ami annak ellenére jól sikerült, hogy milyen fájdalmak közepette tudtam az edzőmmel, Kovács Ottóval felkészülni. Nyilván akkor azt gondoltam, hogy ez még kibírható a vb-ig, de sajnos ezt a fájdalmat mentálisan nem bírtam elcipelni, az meg nem lett volna jó, hogy ez a fájdalom elveszi a szeretetet az úszástól."
Korábban arról is lehetett hallani, hogy kacérkodsz a nyílt vízi távokkal is, ezzel hogy állsz jelenleg és úgy egészében melyik a kedvenc távod?
"Igen kacérkodok a nyílt vízzel még most is és lesz is válogató majd decemberben. Vannak olyan sportolók, mint a Fábián Bettina vagy a Mihályvári-Farkas Viktória, akik védettek, de még lehet azt hiszem bekerülni a csapatba, úgyhogy azt újra megpróbálom. Készültünk már korábban is rá és voltak specifikusan nyílt vízi edzéseink is, de sérülésem itt is közbeszólt. Hogyha választanom kéne egy számomra nagyon kedves távot, az a 800 méter gyors lenne, pár éve még a 400-at mondtam volna, de most már egyre jobban kedvelem a hosszabb távokat."
Hogyan érzed magad a BVSC-ben? Nemrégen Szabó Szebasztián is csatlakozott a zuglói színekhez, most már egy több válogatott úszó dolgozik a Szőnyi úton, milyen a munka nálunk?
"Mindig az a legjobb, ahol nem különcködnek az emberek és van egy team és rengetegféle különböző csapat van benne, hanem próbáljuk az edzéseket összeegyeztetni ugyanúgy. Egy igazi műhelyről van szó, ahol próbálják a versenyzőket kinevelni. Nyilván én egy másik klubból jöttem, amelyik hasonlóan sikeres volt, és hasonló alapokon nyugszik, mint a BVSC, nem véletlenül ennyire sikeres most a Zugló is. Én nekem egy nagyon pozitív véleményem van a klubról, nagyon szeretek idejárni úgyhogy abszolút úgy érzem, hogy jól választottam, amikor ide igazoltam. Én Kovács Ottóval készülök és mindig minden versenyen próbáljuk visszaadni azt az a klubnak, amit támogatások formájában kaptunk a felkészülés alatt."
Te is sok dolgon keresztül mentél már élsportolóként is. Ha az ifjú generációnak megfogalmazhatnál egy üzenetet, mi lenne az? Te hiszel-e valamilyen örökérvényű igazságban?
"Minden jó és minden rossz is egyszer elmúlik. Éljenek a jelenben és tanuljanak a a sport mellett! "
Késely Ajnának sok siket kívánunk az év hátralévő versenyeihez és a visszatéréshez!
