
Abban, hogy mindössze három gólt kapott idáig egy tucat meccs alatt a BVSC, ráadásul több mint nyolc forduló óta egyet sem, fontos szerepet játszik, a nyáron érkező és a kezdőcsapatból az első perctől kirobbanthatatlan belső védőnk Benkő-Bíró Norbert.
A 30. születésnapját pont a DEAC elleni rangadó előtt ünneplő székely játékos, attól a Balassagyarmattól jött, amely sajnos elsőként jelentette be, hogy bármennyire is stabil szereplői voltak az elmúlt években a magyar futball harmadik vonalának, korábban pedig a másodosztálynak, nem tudják tovább finanszírozni a felnőtt csapat szereplését.
„Sajnálom nagyon a volt klubomat, remélem az egykori csapattársaim minél előbb új csapathoz tudnak kerülni, annak viszont örülök, hogy én megtaláltam itt a számításaimat. Ha nem a BVSC oldalára kerülne fel ez az interjú, akkor is csak a legjobbakat tudnám mondani a klubról, a körülményekről és arról a közegről, ami itt fogadott” – nyilatkozta a játékos.
A hétvégi DEAC elleni mérkőzés, amelyet játékosunk családja is a helyszínen tekintett meg, fontos találkozó volt, így nagy megkönnyebbülést jelentett, hogy a körösladányi döntetlen után, hazai pályán a hajrában sikerült megnyerni a 12. forduló rangadóját.
„Minden csapat életében vannak jobb és rosszabb periódusok, de ezért vagyunk egységes csapat, hogy ezeket a meccseket is, amikor nem megy annyira a játék le tudjuk hozni kapott gól nélkül, mint például Körösladányban, ahol szerintem nem sokan fognak pontot szerezni, és meg tudjuk nyerni, mint most a DEAC ellen. Köztudott, hogy ez a két csapat azok között van, akik pályáznak a feljutásra így várható volt, hogy egymásnak feszülünk és mindenki komolyan veszi ezt a rangadót. Tipikusan az a meccs volt, hogy aki gólt szerez, az megnyeri a mérkőzést, sok helyzet egyik oldalon sem adódott, inkább csak átlövések voltak, de végig melóztuk a meccset, éreztük, hogy jól alakulhat a végjáték, „Szala ütött két gólt” – Szalánszki Gergő szezonbeli 5. és 6. gólját fejjel, majd lábbal szerezte a 75. és a 87. percben – és örültünk nagyon a három pontnak.”
BB ahogy a társak becézik eddig egyedüliként minden tétmeccset végig játszott, első gólját is megszerezte a Füzesgyarmat ellen egy rögzített helyzet után, de látványos előretörései is emlékezetesek, pedig világ életében védőt játszott, noha korábbi NB II-es csapatában Szigetszentmiklóson volt, hogy szélső hátvédként szerepelt. A BVSC védelmének alapembere elmúlt négy meccsén szorgalmasan szedte a sárga lapokat – bár ez egy belső védőnél olykor elengedhetetlen –, így tisztában van vele, hogy előbb utóbb bele kerül a szórásba, de amíg lehet szeretné elkerülni az újabb lapot, és annyi fontos meccs vár a csapatra, hogy szándékosan biztosan nem „sárgázza” ki magát.
„Nyilván az a legfontosabb, hogy folyamatosan játsszak és megháláljam a bizalmat, mérges is vagyok, hogy volt olyan szituáció, amit meg tudtam volna oldani lap nélkül, de nem sikerült és mindig utólag okosabb az ember. Ha már így alakult, igyekszem minél tovább elhúzni, hogy ne kelljen kényszerpihenőre mennem, arra amúgy is büszke vagyok, hogy az elmúlt három évben csak egy meccset kellett kihagynom lapok miatt.”
Az új belső védő egy időben érkezett az új vezetőedzővel Urbán Flóriánnal a XIV. kerületbe. Idén nyáron jóval kisebb vérfrissítés volt Zuglóban, mint egy évvel ezelőtt, de a beilleszkedés nem csak emiatt ment Norbinak zökkenőmentesen.
„Azért is jöttem ide, hogy újra NB II-ben futballozhassak, erre reális esélyt látok, mert minden nagyon profin működik és ez lényeges, de hosszú út van még előttünk. Fontos, hogy az edzőnk tudja mit akar, azt átadja a csapatnak, nem engedi, hogy kiengedjünk egy percre is, ezzel pedig tudok azonosulni.”
A Csíkszereda mellől Szentegyházán felcseperedő védőnknél adta magát a kérdés, hogy neki is a „Sportklub van-e a szíve helyén”, mint arra felé a jégkorongot vallásként tisztelő fanatikusoknak.
„Tudom mennyire közel áll ez a sport arra felé az emberekhez” – mondja fülig érő mosollyal BB –, „de őszintén megvallom életemben egyszer voltam Csíkszereda jégkorong meccsen, nagyon tetszett a hangulat, és büszke is vagyok a sikereikre, de nekem nem a kék-fehér színek jutnak először eszembe a szülővárosomról, hanem a labdarúgó klub, amely piros-fekete és ahol én is szerepeltem.”
No, de vissza a sárga-kék színekhez, hiszen csapatunkra újabb fontos bajnokik várnak, vasárnap délután például a legutóbbi fordulóig második helyezett Putnok otthonában. Ehhez és a további mérkőzésekhez is sok sikert és eredményes szereplést kívánunk új játékosunknak és a BVSC labdarúgóinak!
Léderer Ákos