Továbbra sem tudta megtörni Budafok elleni idegenbeli szériáját a BVSC, és az elmúlt két látogatás után, harmadszor sem sikerült nyernie a Promontor utcában, de egy 85. percben szerzett Pekár szabadrúgásgólnak köszönhetően végül mi taszítottuk a mélybe, egész pontosan közel egy évtized után az NB III-ba a budai csapatot.
Egy hete, a bravúros Videoton elleni győzelem után azt fejtegettük, hogy a Fehérvár főváros-fóbiája sokba került a szebb napokat megélt, tavaly még NB I-es vörös-kékeknek. Hiszen a Vasas, a Honvéd és - a mi számunkra persze a legfontosabb- a BVSC ellen is oda—vissza kikapott a Vidi, mi több a budapesti csapatok ellen, eddig megszerezhető 27 pontból, mindössze kettőt gyűjtöttek be.
Ha viszont elkezdünk sepregetni a saját házunk táján, akkor azt látjuk, hogy úgy általában, de a tavaszi szezonra különösen igaz, nagyon nem megy nekünk a kiesőjelöltek ellen. Már pedig a Budafok – BVSC meccsnek igazán tétje a kiesés elől menekülő Budafoknak volt. A szebb napokat megélt MTE 2023-ban még Magyar Kupa döntőt játszott, a covid utáni szezonban pedig egy évig az élvonalat erősítette.
Ezúttal a hazai forgatókönyv egyértelmű volt, igazán csak győzelem esetén marad meg az esélye a piros-feketéknek a másodosztályú folytatásra. Csapatunk összességében remekel tavasszal, de nem lehet nem észre venni, hogy ebben a fél szezonban a négy vereségünkből hármat, a kiesés réme által fenyegetett Békéscsaba, Soroksár, Szentlőrinc hármas ellen gyűjtöttünk be.
A tavaszt kiválóan indító csapatunk, amely összességében is novembertől nagyságrendekkel jobban szerepel, mint előtte, átérezhette a dél budaiak sorsát, hiszen a 11. fordulóig még a vonal alatt volt. Az edzőváltáson is átesett Budafok, Nikházi Márk vezetésével sem hagyta el markánsan soha a veszély zónát, de a 18. és 25. forduló között nem volt kieső helyen. A bajnokságban legtöbb gólt kapó Budafok óvatosan kezdett, de alapjában mindkét együttes a másik hibájára várt.
A BVSC kezdő felállása több érdekességet is tartogatott, hiszen egyrészt az öt sárga lapos gólgyárosunk Farkas Balázs hiánya miatt is, klasszikus csatár nélkül állt fel a Vasutas. Törőcsik és Csernik játszottak többnyire elől, de egyikőjük sem csatár, Csernik ráadásul tavasszal inkább védekező középpályásként szerepel. A múlt heti kezdőhöz képest Farkas mellett a 17 éves Duló sem láthattuk sérülés miatt, Benkő-Bíró helyére viszont visszakerült a védelembe a sárga lapok miatti eltiltását letöltő Lehoczky, illetve másodszor szerepelt a felnőtt csapatban, először kezdőként, a Vidi ellen bátran beszálló, 18 éves Vérten Milán. Ma sem állt a szakmai stáb rendelkezésére Sarkadi Kristóf, és a múlt héten edzésen térdsérülést szenvedő Kelemen Patrik. Közönségkedvencünknek ezúton is jobbulást kívánunk.
Az első komoly lehetőség egy formás kontra után előttünk adódott a félidő közepén, de Ominger lövését Ecseri kapus hárította. A 33. percben azután mattot kapott a védelmünk. Selyem elfutása és beadása után nem tudtak felszabadítani a védőink, és Vasvári elegáns lekészítését követően Kun Bertalan 7 méterről magabiztosan lőtt a hosszú sarokba. A Budafok az előny birtokában nem erőltette a második félidőben a támadásokat, a BVSC viszont váltott a szünetben. Horváth Szabolcs és Bacsa Patrik bejövetelével támadók kerültek a pályára, majd Pekár is beállt az utolsó fél órára. Az idei szezonban eddig gól nélkül álló, tavaly viszont nyolc találattal a BVSC legeredményesebb játékosa volt Pekár László, aki a 85. percben gondolt egy merészet, és éles szögből jó 25 méterről kapura tekert egy labdát, amely utat talált Ecseri mellett a kapuba. Ez a gól és - a hátrányból a Videoton ellen a 92. percben fordító - Szentlőrinc győzelme, pedig a Budafok kiesését jelentette. A mai nap amúgy a BVSC szabadrúgás gólok napja volt, hiszen a Tatai útról Budafokra délután fél háromkor induló férfi csapatunk belenézett felnőtt női együttesünk meccsébe, és a 4-0-s Üllő elleni győzelemből akár ihletet is meríthetett, hiszen Gulyás-Vadász Tímea két remekbe szabott felső sarkos szabadrúgás gólt is az ellenfél kapujába ragasztott.
A lefújás után szürreális percek következtek. A hazaiak a szurkolóik elé járultak, a csapatot mindenhova elkísérő Promontor Ultras a kerítés túloldalán, -amellyel egy éve bennmaradást ünnepeltek - , most is kitartásáról biztosította az övéit, de voltak jó páran a lelátón, akik komolyan beolvastak a játékosoknak, és a budafoki mez levételét követelték. Ekkor jutott eszembe, amit már tavaly a bajnokság elején felvázoltam, hogy az-az érzésem a BVSC, Budafok, Soroksár hármasból, mindhárom fővárosi klub, nem éli túl ezt a szezont az NB II-ben, és ilyenkor tudja igazán értékelni azt az ember, hogy mennyire nem cserélne a budafokiakkal. És, hogy mennyire nagy dolog, hogy csak úgy, mint tavaly, most sem kellett izgulnunk már április második felétől, sőt isten igazából ezúttal már a tavaszi első fordulók után látható volt, hogy Zuglóban nem az lesz a kérdés, hogy benn maradunk-e, hanem, hogy felülmúljuk-e a tavalyi kilencedik helyet.
Jó úton haladunk efelé, hiszen jelenleg nyolcadik a csapat, és először az újkori BVSC NB II-es történetében elértük a 11 győztes meccset is, de azért az a kérdés is adódott a meccs utáni értékeléskor Dragan Vukmirhoz, hogy az alsóházi csapatok elleni botlások, minek betudhatóak?
"Sajnos nem úgy kezdtük ezt a mérkőzést, ahogy terveztük, túlságosan magunkra húztuk az ellenfelet, és a kelleténél jóval kevesebbet támadtunk. Az első félidőben egyetlen veszélyes lövésünk volt és több bátorságra lett volna szükség. Alapvetően a védekezésünkkel nem lett volna baj, egészen addig a hibáig, amit végül ki is használtak a hazaiak. A szünetben több mindent átbeszéltünk, cseréltünk is és nagyobb küzdelmet és harci kedvet láttam a csapattól, a szabadrúgásgólnak örülök, és ezt az egy pontot is meg kell becsülnünk, illetve azt is, hogy két ifistát is beállítottunk, hiszen a kezdő Vérten Milán mellett, ma debütált a 17 éves Juhász Flórián is. Ami az ellenfelünk helyzetét és a tabella alján lévő csapatok elleni teljesítményünket illeti. Valóban lehetett volna jóval több pontot szereznünk, de azt is látni kell, hogy ők élet-halál meccseket játszottak ellenünk, mi pedig mire elérkeztünk ezeknek a találkozóknak a zöméhez, már biztosítottuk a helyünket az NB II-ben. Nyilván nem mi akartunk a mérleg nyelve lenni, és azt sem gondolom, hogy a motiváció hiányzott belőlünk ezek ellen a csapatok ellen. Ami biztos, nem cserélném el egyik csapattal sem, a mi viszonylag nyugodt tavaszunkat és bravúr győzelmeinket."
A hazaiak fiatal edzője Nikházi Márk második edzői periódusát tölti a Promontor utcában. 2024 őszén Dajka László helyére érkezett egy 5-0-s Kazincbarcika elleni fiaskó után, de végül Mészöly Géza tartotta benn az NB II-ben a csapatot. 2025 őszén ismét szezon közben vette át az együttest a 37 éves tréner, aki Gaál Bálint és Czuczi Mátyás után a harmadik legfiatalabb edző az NB II-es mezőnyben, és letörten értékelt a szomszédos tornacsarnok sajtótermében.
"Nem szeretném ezt a mérkőzést külön értékelni, mert most mérhetetlenül sajnálom a budafoki szurkolói család tagjait, akiknek eléggé negatívan befolyásoltuk az életüket, illetve az életünket. Mindenkinek meg van a felelőssége ebben a kár okozásban, hogy kiesett a csapat, nekem a legnagyobb, és most pozítiv dolgot nem is tudok mondani. Amióta én itt vagyok, november óta, folyamatosan arról szólt az életünk, hogyan tudnánk a kieső helyről elkerülni és a kiesés elől megmenekülni. Ezt közvetítettem mindenki felé az első perctől, így azt semmiképpen sem mondhatjuk, hogy későn ébredtünk és ezért estünk ki. Sajnos nem tudok kiemelni olyan időszakot, amikor a hátsó régiótól hosszabb időre meglógtunk és megnyugodhattunk volna. Ahogy nekem sem volt kiesés esetére „B” terv a fejemben, úgy most a lefújás után sem látom a hogyan továbbot, csak azt tudom, hogy nem itt van a helye ennek a klubnak."
A mi helyünk viszont ebben a szezonban még utoljára biztosan a csapat mellett van, hiszen a 30. fordulóban is vörös-feketék ellen küzdünk, de micsoda különbség, hogy kieső után ezúttal egy feljutóval, méghozzá a bajnoki címért küzdő Honvéddal találkozunk. Mivel a Vasassal együtt távoznak a kispestiek a Fizz Ligába, elmondhatjuk hogy pestiekként a Soroksárral magunkra maradtunk. De a lényeg, hogy maradunk, és képviseljük jövőre is Budapestet, ahogy ezt az utolsó fordulóban a fővárosi derbin is tesszük. Azt meg ugye tudjuk, a nagyok ellen tavasszal, jól szokott menni. Vasárnap 17.00-tól a Szőnyi úton, Hajrá BVSC!
Lédere Ákos
