A szakosztály 2017-es újjáalakulása óta eddigi legjobb eredményét elérve ezüstéremmel zárta az NB I 2025/2026-os kiírását női röplabdacsapatunk. Az együttes vezetőedzőjével, Daróczi Gergellyel értékeltük hosszabban a mögöttünk hagyott szezont.

Lassan három hét telt el az utolsó, mindent eldöntő mérkőzés óta. Veszprémben ezüstérmet akasztottak a nyakatokba, de tényleg csak egy hajszálon múlt az arany és a bajnoki cím. Azóta el tudtad helyezni a megfelelő polcra azt az összecsapást, valamint az egész idényt? 

Daróczi Gergely, vezetőedző: "Persze, most már azért eltelt annyi idő, hogy leülepedtek a történtek. Egyesével is, de a csapattal közösen is átbeszéltük ezeket a dolgokat és elmondtam nekik, hogy összességében mindenképpen pozitív érzésekkel kell visszatekinteni erre a szezonra. Nem csalódottságnak, hanem inkább hiányérzetnek kell lennie, mert megtettünk mindent és egy nagyon jó szezont futottunk, nagyszerű csapatunk lett, úgyhogy inkább ezekre kell gondolni. Az, hogy két-három ponton elmegy egy ilyen mérkőzés, mint a finálé utolsó összecsapása, az azt gondolom, hogy nem befolyásolja a szezon összképét és összértékét, amit elértek a lányok. Ahogy akkor, az eredményhirdetés után is mondtam, nagyon büszke vagyok rájuk! Továbbá nagyon szeretném megköszönni a stáb egész éves munkáját, akik nélkül ez a siker nem jöhetett volna létre: Geier Dani erőnléti edző [aki ugyan lemaradt erről a képről, de nagyon fontos része volt a sikerben], Kocsondi Dávid másodedző, Barna Marci masszőr, Leiner Peti statisztikus és közel sem utolsó sorban Péter Kriszta szakosztályvezető, aki mindig ott van a lányoknak támaszként."

Bár nüanszok döntöttek és érthető módon kicsordult néhány könnycsepp a döntő után, a lányokon nem sokkal később is már érezhető volt, hogy tudnak örülni ennek az ezüstéremnek, ami ráadásul a szakosztály újjáalakulása óta a legjobb eredmény.

D. G: "Amikor a meccs utáni könnycseppek megszáradtak, akkor utána mindenki gyorsan feldolgozta ezt az egészet. De szerintem egy ilyen ütközet után könnyebb is elfogadni a vereséget, mert sokkal rosszabb lett volna, ha egy olyan teljesítményt nyújtanak, hogy maradnak bennük kérdőjelek, hogy miért nem tettek meg mindent, viszont aznap mindent kitettek a pályára. Az, hogy az ötödik szettben ilyen minimális különbséggel kapunk ki, az olyan, mint a fociban a büntetőpárbaj, tehát bármi megtörténhet. Nyilván jobb lett volna nyerni, de szerintem így azért bőven maradt bennünk motiváció, hogy újra nekifussunk jövőre!"

Említetted, hogy nagyon jó csapatunk lett. Ha a szezon egészét nézzük, mekkora utat járt be ez a keret?

D. G: "Minden évben akadnak nehézségek. Nem könnyű úgy összefésülni egy jó csapatot, ahol jó játékosok vannak, hogy mindenkinek az igényeit ki tudja elégíteni az ember. Hogy kapjon annyi játéklehetőséget, vagy csak figyelmet, amennyit az adott sportoló gondol. Persze, törekszünk erre, de ezeknek sosem lehet teljes mértékben megfelelni és ebből fakadóan voltak csapaton belül konfliktusok, hozzáteszem, ez mindenhol megvan. Úgy gondolom, amikor ezek a dolgok letisztultak — a szezon közepén — a légkör is nyugodtabb lett és mindenki tudott sokkal inkább magával foglalkozni és kevésbé a másikkal. Ez meglökött minket, ahogy mentünk előre egy irányba és ezzel párosultak az eredmények is, amik jöttek szépen — a kettő össze is függ egymással. A középszakaszban is voltak nehezebb pillanatok, amikor akár egymással is viaskodtunk, de túléltük ezeket is, megbeszéltük, majd tényleg a szezon végén teljesen egy irányba húzott mindenki."

A bajnokság egészét tekintve az első két csapat, a Veszprém és a BVSC jelentősen kiemelkedett a mezőnyből. A Zugló 30 mérkőzéséből 26-ot nyert meg. A "könnyebb" összecsapásokra hogyan tudott a csapat készülni, főleg fejben?

D. G: "Az utolsó két-három együttest leszámítva mindenki ellen bele kellett állni minden meccsbe. Nekünk kellett úgy alakítani, hogy ne az ellenfél gyengeségeire, hibáira várjunk és azokból csináljunk pontokat, és sok esetben ez volt a jó, hogy nem letudni akartuk ezeket a meccseket, hanem tényleg küzdött és kapart mindenki, természetesen ez is kellett ahhoz, hogy elég sok mérkőzést 3:0-ra meg tudjunk nyerni. Persze, 24 szettből mondjuk 3-ban szerencsénk volt, de 21-ben meg nem, és végig daráltuk az egészet, tudtuk érvényesíteni azt az erőfölényt, ami egyébként megvolt. Mert az egy dolog, hogy megvan a különbség két csapat között, de az semmit nem ér, ha a pályán nem tudják megmutatni. Ilyenkor sokan hajlamosak kiengedni fejben: »úgyis megvan, úgyis megcsináljuk« címszó alatt, viszont kifejezetten örültem, hogy ez nálunk egyáltalán nem volt jellemző és én is úgy voltam vele, hogy minden mérkőzésből próbáljuk meg a lehető legtöbbet kivenni, hogy mi épüljünk belőle, legyünk egy picit többek tőle, akár játékelemekben, önbizalomban, közös kohézióban, és ez tök jól működött."

Mi volt az a tapasztalat, amit leginkább el tudsz tenni ebből a szezonból?

D. G: "Nagyon sokat kaptam én is a csapattól és a játékosoktól. Amit most kiemelnék, azok a konfliktusok, amelyekbe most bátrabban beleálltunk, ezáltal a nehézségeket is jobban tudtuk kezelni. Tanulság most kevesebb volt, de amit mindenképp tovább kell vinni ebből az idényből az az, hogy nem csak a játéktudás számít, mikor egy csapatot összerakunk, hanem nagyon fontos, hogy ki milyen karakter, mennyire passzol a másikkal, mert ez nem fog kialakulni csak úgy magától. Nagyon sok múlik rajta, hogy ki milyen ember, és ki kivel kompatibilis, ezt nekünk is jobban le kell szűrni a szezon előtt, és biztos vagyok benne, hogy ez sok zsákutcát fog majd megspórolni."

Az előbb említett jegyeket, hogy ki milyen karakter, le lehet szűrni beszélgetések során? Talán nagy zsákbamacska nincsen, hiszen a röplabdás közegben elég sokan elég jól ismerik egymást, de egy szezon azért hosszú, amely során változhatnak is a játékosok.

D. G: "Persze, ezek alakulhatnak, de egy alap hozzáállás és egy csapathoz való viszony leszűrhető már. Ahogy mondtad, Magyarországon kicsi ez a röplabdás közeg, mindenki ismer mindenkit, pontosan tudják, hogy melyik emberek kompatibilisek a másikkal, mennyire lehet velük együtt dolgozni egy egész szezonon keresztül vagy sem. De nem mindegy, mi van januárig és mi van januártól. Ez egy kicsit holtpontnak számít, meg tud akadni a gépezet. Ha ezt az időszakot jól át tudja vészelni egy csapat valamint tudják egymást segíteni a lányok, akkor az sokat dob az alakulat teljesítményén és akár még az edzésmunkán is. Januárban eljöhet az, hogy mindenki egy kicsit unja az egészet, monotonná kezd válni egy szezon. Ezen mindig próbálok én is változtatni, újabb dolgokkal előrukkolni, de ez lehetetlen napról napra, úgyhogy ehhez kellenek ők is, hogy partnerek legyenek, és megcsinálják a dolgokat huszonhatodszorra is."  

Szezon közben is beszéltünk már róla, de neked női csapat edzőjeként nem csak a taktikára kell helyezned a hangsúlyt, hanem bizony a lányok lelki állapota is kulcsfontosságú. Ezt hogyan tudod kezelni?

D. G: "Egy női csapatsportnál legalább 50-60 százalékot nyom a latba, hogy a fejekben minden rendben legyen. Ezermillió tényező befolyásolhat bárkit, a magánélettől kezdve a sportteljesítményen át a családig, iskoláig, munkahelyig. Mindenki hozza be ezeket magával, és ezért kell ismerni a másikat, hogyha nehéz helyzet van, azt gyorsan tudjuk kezelni és orvosolni. Ha hagyjuk ezeket a problémákat, feszültségeket elburjánzani, akkor az rossz irányba tud elvinni egy egész szezont akár, pedig apróságokon múlik az egész. Nagyon fontos az, hogy mindenki úgy jöjjön le, hogy motivált legyen és jól érezze magát. Nem kell mindenkinek barátnőnek lennie, de tudjon a másikkal két szót váltani, vagy egy-két jó tanáccsal ellátni. A fő cél, hogy ez a továbbiakban is így legyen."

Hogyan néz ki a program a nyáron, mik a tervek a folytatásra nézve?

D. G: "Ez most egy levezető időszak, heti 2-3 edzéssel, legfőképp kondi edzések vannak, nagyjából június közepéig. A nyárra augusztus elejéig kapnak a lányok szabadságot, de ebben az időszakban is van egy úgynevezett »off-season program«, ami heti két elfoglaltságot jelent, hogy a kondíció szinten legyen tartva. Ezeket el tudják végezni otthon is, vagy nyaraláson. Természetesen elkezdődött már a keret kialakítása a következő szezonra, de még nagyon az elején járunk. Ha minden úgy alakul, ahogy én gondolom, akkor augusztus 10-én kezdenénk el a felkészülést, akkor indulna el a munka a BVSC-ben."

Ezúton is szívből gratulálunk a szakmai stábnak és a lányoknak az elért eredményhez! Szurkolóinknak hálásan köszönjük az egész éves kitartó támogatást, ez a siker a tiétek is! A kerettel kapcsolatos hírekért figyeljétek majd a BVSC Röplabda Szakosztály közösségi felületeit! Hajrá, BVSC!