Daróczi Gergely: "Minden évben tanul az ember" - évértékelő

Lassan a 2025-ös esztendő végéhez érünk, így felnőtt röplabdacsapatunk vezetőedzőjével, Daróczi Gergellyel vetettünk számot az idei évvel kapcsolatban. Szó esett az előző szezonban szerzett bronzéremről, a jelenlegi kiírásról, tanításokról és a következő esztendőről is.

Ha azt mondom, 2025, mi az ami először eszedbe jut erről az évről?

Daróczi Gergely, vezetőedző: "Nagy változások. Ha két szóban kéne megfogalmaznom. Az előző – 2024/25-ös – szezonhoz képest igencsak átalakult a keret, teljesen más összetételű a társaság, mint a korábbi években. Szóval ebből az irányból közelíteném meg, nem is az eredmények szempontjából. A szakmai stábban is volt váltás, így tényleg a változások jellemezték ezt az évet." 

Bár a legtöbb csapatsportban nem az év végén, hanem a szezon befejeztével szoktunk értékelni. Ugorjunk vissza az előző kiírásra, májusban ugyanis bronzérmet szerzett az együttes az NB I-ben, amit akkor valamelyest csalódásként élt meg a csapat, hiszen a döntő volt a cél. Azóta változott ez?

D. G.: "Nem tudtam igazán pozitívan értékelni a bronzérmet, inkább hiányérzet volt bennem. Úgy éreztem, hogy megvívhatjuk sikeresen az elődöntőt, hogy meglehet a döntős szereplés, de nem így alakult végül. Az eredmény tekintetében, amit elvártunk magunktól, csalódás volt, de ha visszatekintek rá, talán mégis ez a harmadik hely volt a realitás."

Térjünk vissza a jelenbe, a mostani bajnoki szezonban 10 meccsen 9 győzelemmel a második pozíciót foglalja el a BVSC az NB I tabelláján. Sokat beszéltünk építőkockákról az idény elején, hol tart most a csapat szerinted?

D. G.: "Azt kell mondjam, idén is megvannak a nehézségeink. Pont olyan posztokon jöttek a sérülések, amik nagyon fájtak, és olyanok, akikre fontos feladatok hárultak volna. Természetesen, így is hárul valakikre, Katona Viola ilyen például, neki a Mesi (Hegyi Emese - a szerk.) által hagyott űrt kell betöltenie, ami nem egyszerű feladat. Mesi sérülése nagy fejtörést okozott mindannyiunknak, őt és az ő meccsenkénti 10-14 pontját rendkívül nehéz pótolni. Emiatt át kellett szervezni a csapat játékát, máshova kerültek a hangsúlyok. Úgy gondolom, hogy amit én célként kitűztem, hogy legyen kétféle alap csapatjátékunk, az elég jól alakul, örülök, hogy több mindenhez tudunk nyúlni. Az más kérdés, hogy Veszprémben ez nem működött. De ezen kell most dolgoznunk, hogy a saját alapjátékunkat stabilizáljuk, és automatizálva menjenek bizonyos dolgok, mert így lesz több önbizalmunk. A következő időszakban én is erre próbálom terelni a fókuszt, hogy az alap stabil legyen, mi tudjunk dominálni, és sokkal kevésbé kelljen alkalmazkodni az ellenfélhez."

A Magyar Kupában most már harmadik éve fogadtunk Extraligás ellenfelet, a Vasas és a Békéscsaba után az Újpest érkezett a Szőnyi útra. A tisztes helytállás most is megvolt, hogyan éltétek meg ezt a találkozót?

D. G.: "Ez minden évben nagy dolog, harmadik éve olyan csapattal mérkőztünk meg, amely az Extraliga dobogóján, vagy annak közelében van. Azt is látjuk, hogy ez azért más kávéház. De nekünk ez pozitívum, hogy legalább egy meccs erejéig ilyen komoly sebességű együttessel játszunk. Mindig az a kérdés, hogy meddig tudjuk velük tartani a lépést. Az Újpest ellen lehetett volna egy kicsit szorosabb, de láttuk, hogy ennyi különbség van a két csapat között."

2017 nyarán érkeztél a klubhoz, tehát sok mindent láttál már, minden téren. Az idei évből mit tudnál kiemelni, mint legfőbb tapasztalat? Akár edzői, akár emberi szempontból.

D. G.: "Minden évben tanul az ember. Fejlődik, és próbálja azokat a hibákat, amiket elkövetett, még egyszer nem elkövetni, vagy sokkal jobban kezelni bizonyos helyzeteket. Női csapatról beszélünk, nagy hangsúly van a lányok lelkivilágán, hogy mennyire érzik jól magukat, mert ha nem, akkor nem fognak tudni azon a szinten teljesíteni, amit elvárnánk tőlük. A röplabda szakmai részének lehet, hogy valamivel kisebb szerepe van ebben a bajnokságban. Azt mondanám, 60-40 százalékban oszlik el ez az arány, az emberi dolgok javára. Ezt próbáltam hozni én is, hogy sokkal korábban kezdjünk el problémákat kezelni és ne hagyjuk őket elburjánzani, vagy, hogy »majd úgyis megoldódik«. Ez nem így van, mindig a saját kezünkbe kell venni az irányítást ezekben a szituációkban."

Itt van a nyakunkon a 2026-os év. Mennyire vagy a fogadalmak embere, és mit vársz az újévtől?

D. G: "Nem, én nem szeretek fogadalmakat tenni, nem tulajdonítok ennek nagy jelentőséget. Egy baromi nehéz mérkőzéssel kezdődik az év az U18-as válogatott ellen, szinte Veszprém-szintű kihívás előtt állunk. Remélem, hogy kellőképpen fel tudunk készülni a feladatra, mert annak azért lesz jelentősége, hogy hogyan kezdjük az évet. Utána lesz egy köztes időszak, majd márciustól indul a bajnokság érdemi része, és addigra szeretném, ha készen állnánk. Persze, jó lenne, ha a további sérülések elkerülnének bennünket, mert akkor jó eséllyel elérhetjük a célunkat: a bajnoki döntőt."

Ha egy évet előre ugrunk, és ugyanígy beszélünk, mivel lennél elégedett 2026 végén?

D. G: "Ha azt, amit elkezdtünk, tudnánk folytatni ezzel a maggal és nem kéne úgy újratervezni, mint a nyáron. A hosszútávú célunk az, hogy szintet lépjünk. Ez persze nem úgy van, hogy elképzeljük és azonnal létrejön, ezért tenni kell, nagyon sokat, és még így is ezer más tényezőtől függ. Ugyanúgy, ahogy anno az NB I-be jutásnál, most először az Extraliga hátsó részébe szeretnénk megérkezni, vagy legalább ezért versenyben lenni. Ezt szeretnénk tovább feszegetni."