Urbán Flórián: „Nálam bevetésre váró harcosok vannak”

Egy idegenbeli döntetlennel és egy hazai győzelemmel kezdte a tavaszt a BVSC NB III-as labdarúgó csapata. Urbán Flórián vezetőedzővel értékeltük a szezonkezdést!
A tabellát fölényesen vezető zuglóiak a Füzesgyarmat otthonában gól nélküli döntetlennel hangoltak a DVSC II ellenei rangadóra, amelyet hazai pályán 2-0-ra abszolváltak. A Szőnyi úton 11/11-es győzelmi mutatóval, a bajnokságban 56 ponttal, 22 meccses veretlenségi szériával és 15 kapott gól nélküli találkozóval vezet Keleten a BVSC.
Szikrázó párharcokkal tarkított, férfias küzdelemben, nagyot küzdve és közel egy félidőt emberhátrányban töltve nyert 2-0-ra a vasutas csapatok rangadóján a BVSC. A szélviharral, záporral és napsütéssel tarkított meccsen nem csak az égbolt volt meglehetősen színes, hanem a jegyzőkönyv is úgy nézett ki a meccs után, mint egy kisiskolás kifestője.
„Megvan tiltva a játékosaimnak, hogy alattomos dolgot elkövessenek, vagy hátulról rugdosódjanak. Szemtől szembe, férfias küzdelemben viszont helyt kell állniuk, durvaságot nem éreztem a meccsben. Az más kérdés, hogy amikor én játszottam, akkor jobban engedték a játékvezetők a párharcokat” – nyilatkozta Urbán Flórián honlapunknak.
Ebben a bajnokságban először kellett emberhátrányban bizonyítania a BVSC-nek, de tíz emberrel, közel egy félidőn keresztül játszva is jól vizsgázott a csapat. A győzelmet az első félidőben alapozták meg a fiúk, de a másodikban harcolták ki. Az első játékrész hajrájában Kelemen Patrik tört be a debreceni büntetőterületen belülre és az ellene megítélt szabálytalanságot követően, Szalánszki Gergő magabiztosan lőtte a tizenegyest a bal felső sarokba. Majd Kelemen, aki virtuóz cseleivel rendre megbolondította az ellenfeleit, egy remek helyzetfelismerés nyomán sarokkal szerezte a BVSC második gólját. Emberhátrányban sem játszott alárendelt szerepet a kék mezes alakulat. Egy-egy tizenhatoson belüli lepattanó labda okozott veszélyt vendég részről, melyek után Kovács Benedek mutatott be két komoly bravúrt, de a BVSC-kontrák voltak végig veszélyesebbek a második félidőben.
„A tartását mutatja a csapatnak, hogy ebben a helyzetben, így tudtak reagálni az emberhátrányos szituációra. A nagy különbség fejben volt a füzesgyarmati és a vasárnapi meccs között. Akkor úgy voltunk, hogy legyünk túl azon a meccsen és valami majd történik, de ahhoz, hogy történjen, tenni kell és nem várni a sült galambot. Ezúttal sokat tettünk azért, hogy úgy alakuljon a mérkőzés, ahogy azt elképzeltük.”
Otthon, tehát százszázalékos a csapat, és ekkora előny birtokában szőrszálhasogatásnak tűnhet, de azért látni kell, hogy idegenben szembesülnek sokszor azzal a játékosok, hogy mennyit számít, ha a komfortzónájukból kilépnek és nem olyan minőségű pályán kell mondjuk játszani, mint amihez hozzá szoktak.
„Sosem szoktam a körülményekre fogni bármit is. Ha jól láttam, legutóbb is volt kapu, vonalak is voltak, bíró is volt, labda is, úgyhogy hagyjuk ezeket a kifogásokat. Nem tudtunk kialakítani helyzeteket, 0-0 lett, van ilyen nap is. Azt szoktam mondani a játékosoknak, ha minden meccsen kimagaslóan játszanak, biztos, hogy felfigyelnek rád. Ha csatárként rúgsz ötven gólt, magasabb szintre kerülsz, ha az NB II-ben nyolcvanat, akkor az NB I-be kerülsz, ha ott rúgsz százat, akkor majd felfigyel rád a Real Madrid és akkor reggeltől-estig olyan pályán játszol, mint a biliárdasztal. Jelenleg ilyen pálya van, erre mész ki, és ezen kell megoldanod a feladatod.”
A kezdőcsapatban olyan játékosok is lehetőséget kaptak, akik korábban csereként jutottak általában szóhoz. Így például Tamási Zsolt és Tóth Milán – utóbbi a legeredményesebb a csapatban – a kispadon kezdett, míg a szezonban ötödször láthattuk kezdőként Fisli Andrást és Horváth Rolandot. Utóbbi két érintett remekül játszott, és honlapunkon a velük készült interjúk is hamarosan olvashatóak lesznek, a vezetőedző a következőkkel indokolta a változtatásokat.
„A szakmai stábbal mi is felkészülünk az ellenfelekre, akiket kielemzünk, és ha úgy látjuk jónak, hogy taktikailag változtatásra van szükség, akkor megtesszük. Amikor annak idején mondjuk néhány percre állított csak be az edző – ami azért szerencsére nem volt olyan gyakori –, én is másképpen láttam a világot, mint most, de utólag megpróbáltam tanulni belőle. Az egy jó dolog, hogy mindenki szeretne ott lenni a kezdőben, de dönteni végül nekem kell, a döntéssel pedig, ha az nem is tetszik mindenkinek, azonosulni kell. Én azt vallom, hogy nálam nincs alapember, csereember, peremember, nálam bevetésre váró harcosok vannak, és amikor azt látod, mint ma, hogy ezzel a mentalitással játszanak, akkor jó úton járunk. Van, aki azzal segít, hogy bedob épp egy vizet a csapattársának, és ha bármit is elérünk majd a szezon végén, azt BVSC-Zuglóként érjük el a vezetőktől a játékosokig. Mindenkinek, mint a sikerben szerepet vállaló csapattagnak lesz majd odaírva a neve” – zárta gondolatait Urbán Flórián.
Legközelebb a mieink vasárnap 11 órától a Vasas vendégei lesznek az NB III Keleti csoportjában! Hajrá, BVSC!
Léderer Ákos