
NB II-es labdarúgóink nagyon fontos három ponthoz jutottak hozzá múlt hétvégén, miután visszavágva az őszi budafoki vereségért 2-1-re legyőzték a BMTE gárdáját. Ezúttal a télen érkezett Bacsa Patrikkal beszélgettünk a sikerről és két góljáról!
A vasárnapi mérkőzés óta azt is tudjuk, hogy sikerünk egyben a vendégcsapat trénerének Erős Gábornak, budafoki edzősködésének a végét jelentette. A Szőnyi úton pedig egy vérbeli támadó korszakának, remélhetőleg a gólerős kezdetét. A 31 éves tősgyökeres miskolci csatár Bacsa Patrik, fél év kihagyás után, télen érkezett Zuglóba, kezdőként pedig másodszor került be a csapatba, amit két góllal hálált meg. Miután nem a BVSC az NB II legeredményesebb csapata, minden gólt és gólszerzőt nagy becsben tartunk, főleg, ha az illető duplázik, hiszen eddig a vasutasoknál, ezzel csak Mucsányi Márk büszkélkedhetett, egy Siófok elleni hazai győzelem alkalmából.
A Pepe becenévre hallgató Bacsa Patrik korábban az élvonalban is meghatározó játékos volt, 21 éves koráig az utánpótlás válogatottakat is megjárta, a DVTK-ban robbant be a legjobbak közé, majd az első osztályban az Újpestet is erősítette, a másodosztályban pedig a Kisvárda, a Győr és a Kazincbarcika együttesében is megfordult. A vele készült meccs utáni értékelésnél, az aktuális góljain túl szóba került, hogyan fogadták Zuglóban, mivel töltötte az idejét az elmúlt fél évben, amikor nem volt csapata, és mit tart jelenleg szem előtt a közeljövőt illetően.
Gratulálok az első góljaidhoz a BVSC-ben, hogyan élted meg a Budafok elleni meccset?
Az elmúlt két találkozót elveszítettük, így különösen fontos volt, hogy tudjunk javítani. Azt gondolom az előző mérkőzések is a kezünkben voltak, és nagyon közel álltunk, hogy elhozzuk a három pontot, sajnos nem így alakultak a dolgok, viszont tudtuk, ha ugyanazt csináljuk tovább, mint az előző meccseken, akkor sikeresek leszünk, és szerencsére ez így is alakult.
Soroksáron az utolsó tíz perc volt, ami balul sült el, Szombathelyen pedig, fogalmazzunk úgy, több minden összeesküdött ellenünk, ezen mennyire nehezen tettétek túl magatokat?
Mivel a mi dolgunk a játék és az nem volt rossz, pláne Szombathelyen, ahol a második félidőben jól játszottunk, és helyzeteket is ki tudtunk alakítani, így bizakodóak voltunk, és reméltük, ha hasonlóan tudunk most is szerepelni, akkor nem lehet probléma.
A két gólodat, hogyan idéznéd fel?
Fontos volt, hogy tétmeccsen újra eredményes legyek, mert ez nem mostanában sikerült utoljára. Az első gólnál Vini (Paulo Vinícius) a szélen elvitte, nagyon szépen ballal beadta és sikerült befejelnem, a másodiknál pedig egy szép támadás után a bizonytalankodó védők között sikerült közelről betalálni, nagyon örültem mind a két gólnak – mondja a 192 cm magas erőcsatár, aki utoljára a Győr tartalékcsapatában az NB III-ban duplázott másfél éve egy Zsámbék elleni meccsen, a Merkantil Bank Ligában pedig, több mint hat éve DVTK játékosként rúgott kettőt, a DEAC ellen.
Ahogy én emlékszem a meccseidre az NB I-ből, ezek a Budafoknak lőtt találatok is tipikusan rád jellemző gólok, amihez hasonlót már szereztél jó párat korábban is.
Igen, én is úgy emlékszem rúgtam már ilyen gólokat a múltban, és szeretném, ha most is tudnám segíteni ezekkel a csapatot, a legfontosabb persze, hogy ha nem is mindig az én góljaimmal, de nyerjük meg a mérkőzéseket.
Miután múlt nyáron eljöttél Kazincbarcikáról, nem volt ősszel klubod, ennek mi volt az oka, és hogyan tudtál így készülni arra, ha majd találsz magadnak egy új csapatot?
Nyáron nem adódott olyan lehetőség, amire jó szívvel azt mondtam volna, hogy igen, próbáljuk meg, így magamban és magamnak edzettem, ami nyilván nagyon nehéz dolog, főleg fejben. Társak és csapat nélkül megtartani a motivációt nem volt könnyű, hogy egyedül edzettem a kertben, a konditeremben, futottam, vagy bekéredzkedtem egy pályára, de végül is azt mondhatjuk bár kicsit hosszú volt, de nem sikerült olyan rosszul a felkészülésem – mondja mosolyogva az elmúlt hónapokat is szülővárosában, Miskolcon töltő játékos.
Hogy kötöttél ki végül a BVSC-nél és miként fogadtak a srácok?
Amikor megérkeztem, nem volt előttem, hogy mi vár majd rám, így mondhatom mindenben nagyon pozitívan csalódtam. A körülmények is adottak, és a csapattársak is nagyon segítőkészek, befogadóak, biztatnak folyamatosan, és az ennyi idő alatt is kiderült, hogy egy nagyon jó közösségbe kerültem, ez pedig a kulcsa annak, hogy eredményesek tudjunk lenni.
Az NB I-ben már sok nagy csatát megéltél, mennyire tudsz azonosulni azzal, hogy most a másodosztályban, egy olyan együtteshez kerültél, ahol az elsődleges cél a bennmaradás?
Amit itt tapasztalok és amit felvázoltak nekem a tervekről, az nagyon csábító volt, amikor a BVSC-be szerződtem. Az elsődleges célom, hogy folyamatosan bekerüljek a kezdőcsapatba, ezen pedig sokat segít, ha eredményes tudok lenni, remélem, hogy fogunk annyi győzelmet szállítani a következő fordulókban, és erre képesnek is tartom a csapatot, amellyel el tudunk kerülni a veszélyzónából és minél feljebb kapaszkodunk majd a tabellán.
Támadónk a tervek szerint legközelebb Szegeden bizonyíthat, a Tisza-partiak, bár komoly álmokat dédelgetnek, nekünk mégis van törleszteni valónk, és nem feltartott kezekkel megyünk a kapuit 2019-ben megnyitó, és jó néhány vélemény szerint, az egyik legszebb magyar stadionba, a több mint nyolcezres Szent Gellért Fórumba. Sokan emlékeznek rá és tévéfelvételek által is megerősítést nyert, hogy egy gólvonal mögé pattanó lövésünk, ősszel nem került fel az eredményjelzőre, így most nem marad más hátra, mint biztosra menni, és vasárnap játékosainknak lehetőleg az ellenfél hálójába találni. Talán az sem ördögtől való, ha Tóth Milán vagy Bacsa Patrik formáját nézzük, hogy reményeink szerint akár még egyről a kettőre is juthatunk, a bajnokság legkevesebb gólt kapó védelme ellen.
Hajrá, BVSC!
Léderer Ákos