Három napos felkészüléssel a háta mögött, és seregnyi hiányzóval várta élete első meccsét felnőtt csapatnál vezetőedzőként Szekeres Tamás. Az őszi szezon utolsó fordulójában, csakúgy mint egy hete otthon, döntetlent ért el a cudar téli időjárás közepette a BVSC!
Együttesünk jócskán feledtette a nyári felkészülés alkalmával elért Honvéd elleni hatalmas pofont. A szinte még most is vadonatújnak számító kispesti stadionban a meccs előtt a 98 évvel ezelőtt született névadó klublegendára Bozsik Józsefre emlékeztek, azzal viszont nem kalkuláltak a hazai szurkolók, hogy a harmadik percben egy gyönyörű egyéni villanással és mértani pontos lövéssel, Tóth Milán, minden Honvéd drukker arcára odafagyasztja a mosolyt.
Horváth Roland szerzett vissza egy labdát a hazaiak térfelén, majd Tóth Milánhoz továbbított, aki egy pazar csellel megverte Eördörghöt, és 20 méterről kilőtte a bal alsót. Így Milu – majdnem napra pontosan hat évvel eddigi utolsó NB II-es gólja után – talpra ugrasztotta a BVSC-tábort és a sajtótribünön fagyoskodó Kelemen, Mészáros, Király triót. A mérkőzés előtt megbetegedő Hidi Patrik orvosi javallatra, és a szintén sérült Mucsányi Márk pedig a meleg szobában laptoppal az ölükben ünnepelhették a kolléga bombagólját.
A Honvédot a fiatalos hév és lendület, a BVSC-t pedig a küzdeni tudás mellett, a rutin és a higgadtság jellemezte. Az első félidőben pedig javarészt remekül kezelte ezt a helyzetet a Vasutas csapat, amely a továbbiakban is főként átlövésekkel veszélyeztetett. Több kiváló teljesítmény is volt a tiszta sárgában szereplő oldalon, de Vinícius tanári munkája ezen a napon, külön is kiemelendő. Az első fajsúlyos belenyúlása a meccsbe Szekeres Tamásnak már az első félidő hajrájában megtörtént Vernes Richárd lecserélésével, a másodikban pedig a kényszer is rávitte erre, amikor a csapatunkhoz szintén a közelmúltban érkezett Poór Patrikot kellett lehoznia sérülés miatt. A második félidőben azután Csősz Richárdot kellett ápolni, majd elsőre súlyosnak tűnő kézsérülést szenvedett a most már a csapatból egyedüliként az összes bajnokin pályára lépő Szilágyi Máté, mindketten végig játszották a meccset, és remélhetőleg nem növekszik tovább, a már eddig is bőséges sérültlista. Bár szám szerint több helyzete volt a Honvédnak a találkozón, maximális dicséret illeti csapatunkat, azzal együtt, hogy a meccs után mindkét oldalon inkább csalódottnak tűnő, sem mint elégedett játékosok vonultak az öltözőbe az 1-1-es döntetlent követően.
A norvég mínuszokhoz szokott, múlt hét közepén kinevezett vezetőedzőnk Szekeres Tamás, úgy tűnt hűvös eleganciával szemlélte végig a kispad előtt állva az összecsapást, de a mérkőzést követő sajtótájékoztató után elárulta, ez azért közel sem volt így. Az egykori válogatott védővel, aki túl az ötvenen is még játékosként bajnoki címet nyert a BLSZ I-ben az Unionéval, és tíz éve a Ferencváros öregfiúk csapatát is erősíti, a mérkőzés után beszélgettünk arról, hogy történelem tanárként akár a katedrán is állhatna, és hogy a vezetőként felgyülemlett rutint, hogyan fogja tudni kamatoztatni, ebben az egyelőre még számára is ismeretlen kihívást jelentő szerepkörben.
Gratulálok a döntetlenhez, bár több mint 80 percig úgy nézett ki, nagy meglepetést tud okozni a csapat, volt a fejedben forgatókönyv a debütálásoddal kapcsolatban?
Elég alapos embernek gondolom magam, így többféle változattal is készültem, de a mai meccsen olyan sok variácós lehetőség azért nem volt. Egyrészt mert még jobban meg kell ismernem a csapatomat, másrészt nagyon sok volt a hiányzónk, főleg előre fele voltak behatároltak a lehetőségeink. A jövőre nézve nagyon fontos, hogy olyan hozzáállást láttam a játékosoktól, ami az én általam elképzelt felfogásnak megfelelt, ezzel elégedett lehetek. A taktikai fegyelem terén van még mit javítani, mindenkinek azt kell végrehajtania, amit kérek tőle, mert ha csak egy játékos is akad, aki nem ezt teszi, akkor bajban leszünk. Nálunk nincsenek olyan kimagasló kvalitású labdarúgók, akik egyedül képesek eldönteni a meccseket, csak csapatként tudunk előre lépni.
Igazából az érzéseidre vagyok kíváncsi, hiszen még is csak ez volt felnőtt csapat kispadján az első meccsed. Nekem nagyon higgadtnak tűntél, de erre volt stratégiád, előzetesen?
Nem volt megtervezett a viselkedésem, de azt tudtam, hogy nem szabad elveszítenem a fejemet. Nem kell végig üvöltenem a mérkőzést, ahhoz, hogy kihozza magából a csapat azt, amit tud. Arra törekszem, hogy amikor információt közlök, az pontosan célba érjen a játékszituációnak megfelelően, ne pedig túlfűtött állapotban szurkolóba menjek át. Ennek ellenére az adrenalinszintem a pálya szélén is olyan magas volt, mint amit utoljára profi pályafutásom alatt játékosként tapasztaltam. Egyszer Szentes Lázár mondta nekem, hogy játékospályafutása után azért kezdett edzősködni, mert hiányzott neki a pályán megszokott adrenalinlöket. Aki egész életében versenyzett, az adrenalinfüggővé válik.
Nekem mégis inkább úgy tűnt, hogy egyfajta tanári attitűd látszódik rajtad, ami nem áll tőled távol, hiszen történelem tanárként végeztél?
Elég rég volt az már, és végül nem praktizáltam tanárként, bár a kötelező fél éves tanításra szívesen emlékszem vissza. Az edzői munkában is sokat segít, amit pedagógusként megtanul az ember, és ezt alkalmaztam vezetőként is eddig a munkám során. Az előnyöm talán pont ez a teljesen kezdő edzőkhöz képest, hogy van egy 15 éves vezetői tapasztalatom, ahol ugyanúgy teljesítménykényszer alatt kellett irányítanom és kommunikálnom a csapatommal, még ha ezt nem is az öltözőben és a pálya szélén tettem.
Ez nekem tisztára úgy hangzik, mintha a szakmai igazgatói poszt állna hozzád a legközelebb, ami ugye Kisteleki István feladatköre?
Az a feladat áll mindig hozzám a legközelebb, amit éppen meg kell oldanom. Erre koncentrálok. Persze az, hogy sportvezetői tapasztalattal is rendelkezem előnyt jelent a vezetőedzői feladatok ellátásában, ez teljesen egyértelmű. Istvánnal a korábbiakban is hatékonyan tudtunk együtt dolgozni akár az MLSZ-nél, akár a III. Kerületnél, annak ellenére, hogy mindketten erős személyiségek vagyunk. Régóta ismerjük egymást, hasonló módon gondolkozunk a futballról.
Én úgy emlékszem rád, hogy futballistaként egy kemény, határozott védő voltál, ezt az attitűdöt gondolom edzőként sem tudod levetkőzni?
Jól gondolod! Egy ember karaktere nem változik azzal, hogy játékosból edzővé válik. Ami a pályán jellemezte, az fogja jellemezni a pályán kívül is, és előbb-utóbb a csapata is magán fogja viselni ezeket a jegyeket. Minden edző azokkal a játékosokkal találja meg leghamarabb a közös hangot, akik hozzá hasonló mentalitással rendelkeznek.
Ha már itt tartunk ebben a megörökölt keretben, olyan karakterek vannak, akiket te keresel, és hová helyezed el ezt a csapatot a bajnokságban?
A szezon felénél már a tabella nagyon ritkán hazudik, jól belőhető, hogy jelenleg hol tartunk. A csapatok között nincsenek nagy különbségek a pályán mutatott teljesítményekben, mi is képesek vagyunk mindenkivel felvenni a versenyt, de eddig a hatékonyság nem volt a csapat erőssége. Ahhoz, hogy eredményesebbek legyünk ezen mindenféleképpen változtatnunk kell. Jól láthatóan vannak hiányposztok, amiket meg kellene erősíteni ahhoz, hogy a céljainkat – a bennmaradást – gond nélkül abszolváljuk. A két utolsó bajnoki mérkőzésen testközelből is fel tudom mérni kik azok a játékosok, akikre építhetek. Természetesen figyelembe kell vennem azt is, hogy a keret zöme most már nagyon kifacsart állapotban van, hiszen a feljutásért vívott rájátszás miatt a nyáron nagyon kevés idő volt a regenerálódásra.
Amúgy te vágytál erre a szerepkörre, célod volt korábban?
Amire vágytam az a kihívás volt. Egész életemben a nagy kihívások motiváltak, olyanok, amihez minden képességemet latba kell vetnem, amihez a tudásom legjavát kell nyújtanom. A végzettségem megvolt, nem véletlenül szereztem „A” licencet, de eddig más feladatkörökben volt rám szükség. Furcsán hangozhat, de most egy frissen visszavonult játékos ül veled szemben, mert a tavalyi évben még aktív részt vállaltam az Unione FC BLSZ I-es bajnoki címében, 51 évesen az amatőr fociban is a csúcsra értem. A győzelem iránti vágy ugyanúgy lobog bennem vezetőedzőként, mint tíz éve sportvezetőként, vagy húsz-harminc évvel ezelőtt profi játékosként és ez már így is fog maradni.
Azt tudod, hogy mit vállaltál, hogy az edzői szakma könnyen szétcincálhatja az ember idegeit, hogy sokan mondják ez egy vándormadár élet, és hogy így nekivágni a felnőtt vezetőedzői szerepnek, nem annyira fiatalon, azért nagyon nagy kihívás?
Tisztában vagyok vele, hogy mire vállalkoztam. Komoly előkészület előzte meg a BVSC-ben való szerepvállalásomat, ahol nem kizárólag a vezetőedzői szerepkör került szóba hosszabb távon. A fő cél, hogy közösen építsük újra ezt a nagy klubot, azon a módon, hogy mindenki a rábízott feladatát lássa el a lehető legmagasabb színvonalon. Nagyon motivál, hogy egy ilyen klubnak a felépítéséhez hozzá tudjak járulni, azzal a szakmaisággal és tapasztalattal, amit eddig vezetőként máshol összegyűjtöttem. Aki azonban a távolt kémleli, könnyen megbotlik, ezért most arra koncentrálok, hogy a stábbal és a játékosokkal közösen a BVSC-t bent tartsuk a Merkantil Bank Ligában. Erre egyébként alkalmasnak tartom a csapatot, ha nem így lenne, akkor nem vállaltam volna el ezt a feladatot.
Az utolsó erőpróba következik 2023-ban most vasárnap a BVSC-Zugló számára. Csapatunk egy a tabella alapján közeli rivális otthonába látogat, amely ellen emlékezetes győzelemmel kezdte 22 év után a másodosztályú bajnokságot. Hasonlóval azt hiszem most is kiegyeznénk, mindenesetre ennek a nagyon hosszú NB III-as bajnoki címmel és örökre emlékezetes osztályozóval tarkított esztendőnek az utolsó felvonására december 10-én Szombathelyen a Haladás ellen kerül sor, papíron a tavaszi szezonrajttal. Szurkoljon mindenki a fiúknak, hogy a képzeletbeli vonal feletti helyünket Vas megyében is tovább tudjuk erősíteni!
Hajrá, BVSC!
Merkantil Bank Liga 17. forduló
Budapest Honvéd–BVSC-Zugló 1-1 (0-1)
Honvéd: Dúzs – Nyitrai, Kocsis G., Szabó A., Benczenleitner – Bocskay, Lőrinczy (Simon B., 90.), Eördögh – Kocsis D. (Kerezsi, a szünetben), Bobál G. (Kundrák, a szünetben), Krajcsovics. Vezetőedző: Csertői Aurél
BVSC: Csenterics – Májer G., Vinicius, Hesz, Poór (Benkő-Bíró, 73.) – Csősz, Tóth K. – Vernes.(Nagy J., 38.), Szilágyi M., Tóth M. (Mitrovics, 79.) – Horváth R. (Balogh M., 73.). Vezetőedző: Szekeres Tamás
Gólszerző: Kerezsi (82.) ill. Tóth M. (3.)
Léderer Ákos
Fotók: TSH Photo / Szűcs Attila
