Ahogy arra korábban már kitértünk, NB II-es labdarúgó csapatunknak be kellett érnie az egy pont megszerzésével Mosonmagyaróváron. Vasárnap pedig már a Pécs látogat majd a Szőnyi útra a Merkantil Bank Liga 7. fordulójában!
Mosonmagyaróváron a meglehetősen furcsa gólokkal tarkított találkozón 3-3-lett a végeredmény, a BVSC mindhárom találatában főszerepet játszott egy nyáron igazolt 18 éves középcsatár, Balogh Máté. Az MTK fiatalja, aki kölcsönben szerepel Zuglóban, és a „fiatal szabály” miatt is komoly szerep hárul rá, nem akármilyen poszton játszik. A 6. fordulóban a jó felépítésű támadó meglőtte hivatalosan is az első gólját BVSC-s színekben és a másik kettőben is kulcsszerepet vállalt. Hidi Patrik bombája előtt gólpasszt jegyzett csatárunk, és a második zuglói találat előtt is Balogh lihegett a nyakában, az öngólt vétő Deák Istvánnak, no és a vezető gól előtt is Deák hibáját használta ki centerünk. Újdonsült támadónkkal az MTE sporttelepén a mérkőzés után váltottunk pár szót.
Megszerezted az első NB II-es gólodat, amely valójában a második, sőt akár a harmadik is lehetne, mert a Szombathely ellen is érvénytelenítettek egyet, de az biztos, hogy a Szeged ellen minden tekintetben szabályos gólt szereztél, csak az asszisztens nem látta úgy, hogy a labda a felső lécről a gólvonal mögé pattant, most nagyon megkönnyebbültél?
Végig nagyon próbáltam koncentrálni, az első félidőben volt egy helyzetem, ami sajnos kimaradt, de hittem magamban és büszke vagyok az előző évem után, ahol végig sérüléssel küzdöttem, hogy itt vagyok az NB II-ben és betaláltam. A gólomnál láttam, hogy a belső védő rosszul veszi át a labdát, és éreztem, hogy van esélyem lecsapni erre, utána betoltam elé a labdát a tizenhatoson belül, és annyit láttam, hogy közeledek a kapushoz, de még jó ütemben sikerült ellőnöm a labdát, ott már nem volt idő gondolkodni, de nagyon örültem, amikor érzékeltem, hogy ezt a gólomat már végre nem vehetik el és a társak is a nyakamba ugorhattak.
Ezzel a góllal lett 3-2 a javunkra, te mit éreztél bent a pályán, mert én a lelátón azt, hogy végre utolértük őket, fordítottunk, és hogy ezt a meccset innen már megnyerjük?
Én egész meccsen ezt éreztem, hogy meg fogjuk nyerni a találkozót – mondja határozottan Balogh –. Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült, könnyű pontot adtunk oda nekik, végig hittem benne, hogy nyerni fogunk, függetlenül attól, hogy az első és második gólra is nekünk kellett válaszolni.
Az, hogy ennyire fiatalon, ilyen fontos pozícióban játszol, ez mekkora lehetőség a számodra?
Nagyon nagy valóban, főleg, hogy csúcs ékben játszom, rengeteg labda érkezik, amit meg kell tartani, de ami a fontos, hogy úgy érzem megkapom a bizalmat a stábtól is és a játékostársaktól is, nekem pedig az a dolgom, hogy éljek ezzel.
Az NB II-es keménység mennyiben más, mint az NB III-as volt a tavalyi szezonban, ahol az MTK második csapatánál szerepeltél?
Nem lehet összehasonlítani a kettőt. Az NB III-ban a belső védők zöme, főként, ahol nem NB I-esek második csapata szerepel, az idősebb korosztályból való, ezáltal kevesebb párharcban vettem részt a meccseken, itt viszont másról sem szól szinte a mérkőzés, mint ahogy ez is, hogy végig kell „bunyóznom” a találkozókat.
Azt, hogy az ellenfelek látják, hogy fiatal vagy, még ha a felépítésed erre a pozícióra is termett, próbálnak puhítani, esetleg megfélemlíteni szóban és tettekben?
Erre valahol számítok is már, hogy élni próbálnak ezzel és erőt mutatni, de amíg szóban történik azt nem veszem fel, ami tettekben, azt még szoknom kell. Eleinte próbálok nem foglalkozni a módszereikkel, de egy idő után nincs más választásom, és ha meg akarok élni ezen a poszton, akkor nem hagyhatom magam, és válaszolnom kell.
Felépítésednél fogva, még ha nyilván az évek múlásával még jobban bele is erősödsz majd, hogy érzed most mennyire fekszik neked ez a pozíció?
Én ezt szeretem, ez a posztom, párharcok vannak, ahol helyt kell állnom. Tudom, hogy lesz kontakt, fejelnem is kell sokat, és lábbal is megtartani a labdát, de úgy érzem ez a nekem való szerepkör, még ha nagyon sokat is kell fejlődnöm.
Összességében mekkora lehetőségként éled meg ezt a szezont, hiszen kölcsönben szerepelsz itt, miközben MTK játékos vagy, ahol mondhatni végül is, hogy nevelkedtél.
Inkább azt mondanám, hogy sok csapatnál játszottam és fejlődtem, nevelkedtem. Szolnok, Honvéd, Újpest, MTK, elég hosszú a sor. Egyértelmű, hogy ez most egy nagyon nagy lehetőség a számomra, hogy ennyi idősen bekerülhettem egy NB II-es csapatba. Szeretném, ha meg tudnám mutatni azt, ami bennem van és stabil kezdőjátékossá válnék a BVSC-ben.
Hogy érzed mi az a pici dolog, ami most hiányzik a csapatnak az újabb győzelemhez, hiszen a szezonnyitó Haladás elleni sikerkor te is kezdő voltál, de azóta többször is nüanszokon múlott, hogy pontokkal jöjjetek le a pályáról?
Egyértelműen a szerencse. Sok összetevős és hosszan lehetne sorolni a példákat, elég csak arra gondolni, hogy a Szeged ellen nem adták meg a gólomat, itt pedig, beintett egy olyat gólnak a partjelző, amit ő annak látott. Három tizenegyest fújtak be ellenünk, mi még egyet sem érdemeltünk ki, pedig talán lett volna alkalom, de most ez a széria van, úgyhogy ezért is érzem annyira fontosnak ezt, hogy megforduljon mindez. Engem amúgy ez csak még nagyobb bizonyításra sarkall, hogy ha az ellenfelek megkapják ezeket az esélyeket, akkor mi bizonyítsuk, hogy tudunk olyan gólokat rúgni, amit nem lehet elvenni tőlünk.
Ha van csapat, amely ellen egyáltalán nem egyszerű bármilyen gólt is szerezni, az egyértelműen a Pécs. Ahogy Urbán Flórián is fogalmazott még az MTE sportlétesítményének vendég öltözőjében, ha van, amire ő is esküszik, hogy a legfontosabb, az a szervezett védekezés, és annak a kialakítása, ez pedig szemlátomást a Pécsnek nagy ereje. A „Weitner bébik” már tavaly is úgy indították a szezont, hogy sokáig nem nagyon adtak ajándékot ezen a téren senkinek sem, és még ha egy félig elcsípett rádióinterjúban az edző tagadta is, hogy számára az 1-0 vagy a 0-0 jelentené a legnagyobb élvezetet, az biztos, hogy az alábbi széria – hat forduló után idén egy 4-0-s gólkülönbséget, tavaly 18 fordulós veretlenséget, összesen 16 darab döntetlent, 15 kapott gól nélküli meccset és 8 db 0-0-t, ami a mostaniakkal együtt már 11 db 0-0 – nem szorul magyarázatra. Illetve, ahogy a vezetőedző többször is kiemelte, a csapat védekezésének megszervezésében hatalmas szerepe van segítőjének Lazar Stanisicsnak.
A Pécsi Munkás védelmét – ahogy a szurkolók becézik kedvenceiket – feltörni tehát emberes vállalkozás. A kilátogató nézők küzdelmes meccsre számíthatnak, akik látták két éve az NB III Nyugati csoportjában a Weitner Ádám irányította Pápa elleni 3-2-es hazai meccsünket, nekik viszonyítási alapjuk is van, hiszen a két csapatot sérülés és kiállítás formájában akkora emberveszteség érte, mint, ha épp a normandiai partraszállást forgatta volna egy hollywoodi szuperprodukció. A valóság viszont a mostani szezonra az, hogy a pécsi mester jelentősen leredukálta a PMFC színes céduláinak a számát.
A zuglói akarat eltántoríthatatlan a győzelem mellől, ráadásul szokás szerint a nagy múltú párharcban felidézve az egymás elleni örökmérleget – 17 meccs 8 győzelem, 3 döntetlen, 6 vereség – nincs okunk panaszra. Az ősök ugyanis gondoskodtak arról, hogy pozitív emlékeink legyenek, még ha ez elsősorban az NB I-es találkozók miatt is van így, amelyből az utolsó négyet zsinórban a BVSC nyerte, találva ezek között olyan unikumnak számító diadalt is, amikor az őspécsi Dárdai Pál, a Mecsek alján lőtt gólt, Vasutas színekben.
A vasárnapi találkozó 16 órakor kezdődik a Szőnyi úton! Szurkolói információk ezen a linken találhatóak!
Hajrá, BVSC!
Léderer Ákos
