1956. október 23-a rengeteg ember, köztük sok sportoló számára meghatározó emlék volt. A 70. évfordulón BVSC-s kötődésű történetet elevenítünk fel, ezzel emlékezve az akkori eseményekre!
Kamuti Jenő, olimpiai ezüstérmes, világbajnok vívónk, a Nemzet Sportolója. Bátyja, Kamuti László is kiváló, világbajnoki ezüstérmes vívó volt. Édesapjuk, Kamuti Jenő fontos szerepet játszott 1956-ban a budapesti események hátországában.
„A vasút központi forradalmi bizottságának az elnöke lett 1956. október 23-án édesapánk. A forradalom idején biztosította Budapest ellátását, de Szegedre és Vácra is küldött ellátmányt. Fontos volt számára a többi ember és eltörölte például az elvtárs szót, Nagy Imre közvetlen munkatársa volt” – emlékezett vissza a forradalom napjaira fia, Kamuti Jenő.
Ebben az időben már a BVSC-hez is kötődött a család, hiszen az 1946-ban többek között Nedeczky László vezetésével alapított vívószakosztály első évtizedében idősebb Kamuti Jenő is fontos szerepet vállalt.
„Kezdetben az OSC befogadta az egyesületet és a BVSC ott kapott pástot, ahol a sportolók tréningezhettek. Aztán később a Madách térre költöztek, ahol a felújított vívóterem szolgált már otthonául a BVSC-nek.1954 után szakosztályelnökként munkálkodott a BVSC-ben édesapánk, de 1956 eseményei után meghurcolták a családot, őt bebörtönözték. 10 ÁVH-s megjelent a lakásunkban, akik közül az egyikük egy 100 dollárost csempészett a könyvek közé. Ezt megtalálták és valutacsempészés miatt elvitték őt, de ilyesmiről valójában szó sem volt. Engem eltanácsoltak az egyetemről, amelyet csak később, 1958-ban kezdhettem újra.”
A szomorú események a Nemzet Sportolójának korai sportolói éveire is hatással voltak.
„Én is benne voltam az 1956-os melbourne-i olimpiára készülő csapatban. Délelőtt az egyetemen voltam, onnan mentem Tatára. Aztán az edzőm, Bay Béla az események után egyszer azt mondta, hogy ne menjek vissza Pestre, mert beszélnie kell velem. Éjfélig beszéltünk és a fő üzenete a következő volt: „Szeretem apádat és téged is. Kivívtad az olimpiai indulás jogát, így a lelkiismeretem nem engedi meg, hogy ne vigyelek ki Ausztráliába. Viszont apukádat meg fogják hurcolni. Döntsd el, hogy tudsz neki segíteni itthon? Ha kijössz az olimpiára, onnan lehet nem térsz vissza és akkor nem segíthetsz a családon.” Ezek után úgy döntöttem kihagyom azt az olimpiát, pedig jó eséllyel ott is a legjobbak között zárhattam volna.”
A 70 éves évfordulón tisztelegjünk mi is 1956 hősei előtt!


