Eredetileg zongoraművész szeretett volna lenni, végül a vívás mellett döntött. Meg is lett a jutalma, hiszen ő a magyar sport első női olimpiai aranyérmese. A Zuglói Hősökben ezúttal a kiváló tőröző, Elek Ilona életútját mutatjuk be.
1907. május 17-én született Elek Ilona Budapesten. Édesapja, Elek Sándor zsidó származású kereskedő volt, míg édesanyja, Hollóczy Jusztina varrónő. Ilona Fodor Károlynál ismerkedett meg a vívással, majd dolgozott Schlotzer Gáspár, Gerencsér László és Italo Santelli tanítványaként is. 1927-ben kezdett versenyezni és 22 évesen került be először a válogatottba. Ekkor még édesapja költségein lehetett ott a nápolyi Európa-bajnokságon, ahol egyéniben az ötödik helyen végzett.
A BBTE színeiben kezdett el versenyezni, 1949 és 1954 között volt a BVSC, akkori nevén a Bp. Lokomotív sportolója, végül a Honvédból vonult vissza. 1933 és 1956 között a világversenyeken összesen 21 dobogós helyezést ért el, közte 13 aranyat. 1934-ben és a következő évben is Európa-bajnok lett. 1936-ban szerepelt első olimpiáján, ahol történelmi tettet hajtott végre, ugyanis megszerezte a magyar sport első női olimpiai aranyérmét.
Tizenkét évvel később Londonban is felállhatott a dobogó tetejére, majd 1952-ben Helsinkiben csak a részrehajló zsűrielnök ítélete fosztotta meg a harmadik sikerétől, így ezüstérmes lett. A világbajnokságokon is kiemelkedően teljesített. 6 első, 4 második és 2 harmadik, az Európa-bajnokságokon pedig 5 első és 1 második helyezét ért el.
1949-ben az ő kezdeményezésére alakult újjá a BVSC vívószakosztálya, amelynek rövid ideig a vezetője is lett.
Sikereit számos módon elismerték. A női vívók közül elsőként ő kapta meg a Feyerick-díjat és ő lett a Nemzetközi Vívó Szövetség első női tiszteletbeli tagja. Megkapta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdemrendjét és beválasztották a női sportolók Hírességek Csarnokába.
A Zeneakadémián zeneszerzés szakon végzett, korábban zongoraművész szeretett volna lenni. Az 1959-es vívó-vb indulóját ő szerezte. Később idegenvezetőként dolgozott, majd sportpályafutásának befejezése után az Óra- és Ékszer-kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese volt.
Húga, Margit szintén kiváló vívó, ötszörös világbajnok volt. 1968-ban jelent meg közös könyvük, az „Így vívtunk mi”.
1988-ban Budapesten hunyt el.
Fotók: MTI, MOB
