Barta Luca a junior-világbajnokságon egyéniben, majd a felnőtt Európa-bajnokságon váltóban is bronzérmet szerzett, a budapesti vb-n pedig második lett Réti Kamillával. A tehetséges öttusázó vívóedzései során a BVSC-ben készül, Kovács Iván irányításával.
Az elmúlt hónapok remekül alakultak számodra. Feldolgoztad már, hogy milyen sikereket értél el?
Lassan már tudatosulnak bennem ezek az eredmények. A pihenés még folyamatban van, de már elkezdődött a suli, úgyhogy ott azért kell teljesíteni. Fizikailag viszont azért töltődök még, de már egyre jobban várom a szezonkezdést.
Mennyire leptek meg a juniorok és a felnőttek között szerzett érmeid?
Igazából számomra a legnagyobb meglepetés a junior-világbajnokság volt, mivel előtte érettségiztem. Ezért nem tudtam olyan és annyi munkát elvégezni, mint amennyit az év elején terveztünk. Úgy mentünk ki arra a világversenyre, hogy eredményekben nincs semmilyen elvárás, csak fejlődni szeretnénk és tapasztalatot szerezni. Az edzőim is azt mondták, hogy nem várnak el konkrét eredményt, mert nem tudtunk úgy felkészülni, ahogy terveztük. Úgyhogy nekem talán az volt a legnagyobb meglepetés, hogy ott harmadik lettem.
Akkor utána a felnőtt Európa-bajnoki bronz- és a világbajnoki ezüstérem a váltóval az már csak bónusz volt?
Igen, ott már végképp nem volt semmi teher, csak élveztem a versenyzést Kamillával. Azt tudtam, hogy igazából jutalomként kaptam meg a lehetőséget és ezt ki akartam teljesen élvezni.
Milyen volt hazai közönség előtt ilyen fiatalon versenyezni a világbajnokságon?
Először azt gondoltam, hogy nyomás lesz, és nem tudok majd úgy teljesíteni. Viszont szerencsére amikor már ott voltam a versenyen, akkor inkább hozzátett a teljesítményemhez a hazai közönség, mint elvett volna. Nekem a lovaglásnál volt nagyon érezhető, hogy rengetegen szurkolnak és örülnek annak, hogy egy jó pályát mentünk. Továbbá a végén a futásnál is úgy buzdítottak, hogy meglegyen a második hely, ami sokat hozzátett a teljesítményünkhöz.
Öttusázóktól többször hallottam már, hogy a víváson nagyon sok múlik. Te milyen vívónak tartod magad?
Sok mindent tudok, de az én vívóformám az rendkívül hullámzó. Régen nagyon jól mentek a versenyek, aztán jött egy kicsi elbizonytalanodás, pedig tudásból nem vesztettem, csak az önbizalmam kezdett kicsit elmenni. Igazából ez az egy tus olyan, hogy határozottan kell odaállnod és tudnod kell, hogy te fogsz tust adni. Ez nekem a versenyeken nem mindig megy jól. Azonban Kovács Iván vívóedzőm tudja, hogy kell felkészíteni és milyen út vezet ahhoz, hogy elérjem azt a célt, amit én kitűztem. Úgyhogy remélem, azon haladok. Egyébként juniorban és kadetben is voltam országos bajnokságon, tehát nem tartom magam rossz vívónak, főleg öttusázóként. Csak az önbizalmamat és a határozottságot kell helyre tenni.
Amíg nem kezdődik a szezon öttusában, tervezel indulni hazai vívóversenyeken?
Igen, már beszéltem Ivánnal, hogy mindenképp szeretnék indulni, mert tapasztalatnak és gyakorlásnak nagyon jó lehetőség. Ez által is fejlődök és gyakorlom a versenyhelyzetet.
Visszatérve az öttusára, mik a terveid a közeljövőre, mi számodra a következő lépcsőfok?
Még egy évig junior vagyok, úgyhogy a junior Európa- és világbajnokságon is szeretnék egy hasonlóan szép eredményt elérni. Továbbá már a felnőttek között is szeretnék elindulni, akár egyéniben is, ha jól sikerülnek a válogatóversenyek. Tehát a felnőtt világkupák, Eb és vb is cél.
Aztán 2024-ben pedig jöhet az olimpia?
Igen, így tervezem…
Fotók: MTI / Kovács Tamás, molcsapat.hu
