A szurkolók szerint, vezetőedzőnk nem csak csapatot csinált, de divatot is teremtett. Mint ismert, az NB II-be 22 év után visszatérő BVSC győzelemmel kezdte a Merkantil Bank Liga 2023-24-es kiírását és ahogy ígértük, jöjjön az Urbán Flóriánnal folytatott beszélgetés.
Igazán önfeledten értékelni, hiába a 41 meccses bajnoki veretlenség és az ebből megnyert 34 találkozó, talán egy kezünkön meg tudjuk számolni mikor hallottuk a BVSC mesterét, most viszont kijelenthető, határozottan az volt. Csapata amellett, hogy már szombaton felköszöntötte az 55 esztendős születésnapos mestert, az igazi ajándékot vasárnap nyújtotta át neki, a győzelemmel. Ráadásul minden adott volt, hogy igazi futballünnepen is érezhessék magukat a résztvevők, kicsinosított stadion, szép számú kíváncsi szempár a lelátón, és ország világ láthatta a televízió által azt, amit a szurkolók, már egy ideje skandálnak Zuglóban: „Urbán Flóri csapatot csinált”.
A derék drukkerek egy része ráadásul ettől a szezontól, saját kezdeményezésből – és nem csak azért, mert az NB II-ben a hazai szurkolók hosszú idő után visszakerültek a nosztalgikus napos oldali lelátóra – a már-már divatot teremtő fehér baseball sapkában buzdítják végig a kedvenceket. Pedig kevesen gondolják a 30 évvel ezelőtt is meccsre járó BVSC szurkolók közül, hogy Urbán Flórián játékosként soha nem szerepelt vesztes meccsen a vasutasok ellen. 6 meccs, 2 győzelem 4 döntetlen és egy meccset eldöntő gól a 90-es évek elején a Rába ETO színeiben. Mert, hogy azt is kevesen gondolják, a zöld-fehér szerelés nem, hogy nem égette az ős-újpesti futballistát, hanem külföldi karrierje előtt – noha az már gyakorlatilag az utolsó Volános évében is biztos volt, hogy lesz – egyénileg, egyik legeredményesebb NB I-es szezonját az ETO-ban töltötte. A dicső múltú Rába-partiak még szóba kerülnek, most viszont szálljunk le a győri nosztalgia vonatról, és jöjjön a vasárnap esti beszélgetés.
Gondoltad volna, hogy tovább számolhatjuk a veretlen meccsek sorát? 41.
Lezártuk életünk azon korszakát 40 veretlen mérkőzéssel, és azzal, hogy felkerültünk a másodosztályba. Nem gondolkoztam azon, hogy ezt a szériát tovább számoljuk. A fontos, hogy a hitünknek meg kell lennie abban, amit csinálunk, és abban, hogy nyerhetünk. Az öltözőben is ezt kértük a szünetben, higgyék el a játékosok, hogy semmivel nem jobbak, erősebbek állnak a túloldalon, és megnyerhetjük ezt a mérkőzést. Voltak fordulópontok, a kimaradt tizenegyes is, mert még nagyobb erőt adott a továbbiakban, hogy győzhetünk. Egyenlő erők küzdelme zajlott a pályán, majd bejött Vernes Ricsi, aki kilépett és eldöntötte a meccset.
Az új játékosokat, hogy sikerült beintegrálni a csapatba, hiszen voltak, akik néhány napja érkeztek, és volt, aki nem is az eredeti posztján játszott?
Jól lehozták a meccset, az új játékosok. Középpályára a két posztra hat jelölt is van, belső védőben viszont nem vagyunk ennyire eleresztve. Hidi Patrik – igaz négy védős rendszerben – játszott már hátul a Vasasban, azt találtuk ki, hogy a mi három belső védős játékunkban ő lesz a baloldalon, és teljesen jól megoldotta a feladatát.
A csapat úgy tűnik biztosított arról, hogy mögötted áll, hiszen egy nappal a meccs előtt, külön megünnepelte a születésnapod?
Nagyon jól esett, hogy gondoltak rám, kerestem rendesen a szavakat, alig tudtam megszólalni, tényleg megható volt. Ettől függetlenül nem értem kell játszaniuk a meccseken, hanem a klubért és magukért, ezt külön kértem is tőlük, hogy magatoknak bizonyítsátok be, hogy ti igen is méltóak vagytok arra, hogy egy osztállyal magasabban is megálljátok a helyeteket. Ez egy nagy kihívás, mert többen a csapatból még nem, vagy csak nagyon régen játszottak ezen a szinten, jó volt látni rajtuk azt a küzdőszellemet, motivációt, ami bennük volt. Többeket kiemelhetnék, de Szilágyi Mátét például én még életemben nem láttam, így küzdeni, harcolni, becsúszni, és ez az, ami, ha átragad a csapatra, akkor jó úton járunk, mert ahhoz, hogy felnőjünk ehhez az osztályhoz, ez is elengedhetetlen.
Nem csak a csapat volt méltó arra, hogy itt szerepeljen, de ugyanez a szurkolókról is elmondható, mert egész sokan jöttek ki a találkozóra.
Ez is azt hiszem sokat segített a csapatnak és nagyon jó volt látni, hogy a hazai lelátó szinte teljesen megtelt, örülünk, ha Zuglóban sokan várták már ezt az eseményt, és innentől folyamatosan kilátogatnak a meccseinkre, és külön köszönöm azoknak is, akik a többi kerületből eljöttek, hozzám is nagyon sok újpesti barátom jött gratulálni, beszélgetni a meccs után. Azt nem tudom megígérni, hogy minden hétvégénk ilyen szép lesz, mert nehéz meccsek elé nézünk, de higgyék el a szurkolók, hogy mindenkinek nagyon jó érzés, ha itt vannak és buzdítják a csapatot.
A következő fordulóban számodra ismerős gárdához utazunk – ráadásul Nagy József és Vernes Richárd is volt korábban az ETO játékosa – egy feljutásra aspiráló, légiósokkal megerősített csapathoz megyünk, gondolom nem egy nosztalgia túra lesz?
Semmiképpen sem nosztalgiázni megyünk, nagyon szép emlékeim vannak abból az időszakból, de azóta a világ rengeteget változott, a győri labdarúgás is másfelé indult el. Természetesen alaposan felkészülünk belőlük, itt az NB II-ben még komolyabb lehetőségünk van feltérképezni az ellenfelet, ezzel élünk is, de a legfontosabb, hogy mi mindig készen álljunk a következő feladatra.
Lelkileg gondolom egy ilyen kezdés sokat segít az önbizalmon?
Mindig elmondom, hogy a csapatban hiszek, ezáltal egy ilyen siker megsokszorozhatja az erőnket, voltak nehézségeink a felkészülés alatt. Mentek el játékosok, akikhez a közösség erősen kötődött, hogy ezen az érzelmi sokkon átlendüljenek, nekik is fontos látni, hogy azok, akik helyettük érkeztek, a pályán minőséget tudnak hozzátenni a csapathoz, és ha ezt érzik, akkor ez nagyon nagy erőt adhat a folytatásra. Nagyon sok mérkőzés van előttünk, és csak magamat tudom ismételni, mindenkire szükség lesz, ha öt percre, akkor öt percre, ha többre, akkor többre. Mindig az adott taktika, vagy a meccs alakulása dönti el, hogy állunk fel, de minden sikerünkben az összes játékos és stábtag benne van.
Még egy picit térjünk vissza a születésnapodhoz, amit nyilván a győzelem is emlékezetessé tett, de ma is lesz még folytatása?
Nem, tegnap tökéletesen kiélveztem a születésnapot, ahogy a sajtótájékoztatón is mondtam, én régebben nem tulajdonítottam az ünnepnapoknak jelentőséget, de én is változom és a menyasszonyom is nagy hatással van rám, aki úgy éli az életét, hogy ezek fontos dolgok, aminek meg kell adni a módját, így azután tegnap érdekes egybeesések történtek. Mert gondolva a szülinapomra, eszembe jutott, hogy úgy ennék egy lazac steaket, de mivel a párom nem szereti a halat, úgy voltam vele, majd én elkészítem. Ő viszont mindenről gondoskodott csak ezt titokban akarta tartani, így azután a fiúk köszöntése után, Kincses Ádám barátom és pályaedzőm elcsalt, és bolyongtunk az újpesti piacon délután egyig, mert meg lett mondva neki, hogy addig haza ne engedjen. Szóval mindenre gondolt a menyasszonyom, még arra is, hogy milyen ajándékkal lepjen meg. Csakhogy egy nappal korábban Akay Bencétől a BVSC-ben kaptam egy fekete baseball sapkát, amikor mentem haza és mutattam a sapkát, a kedvesem csak fogta a fejét, mert lelőtték az ajándékát, amivel készült, egy vadonatúj, márkás, fehér sapkával, a tavalyi 40 meccses sapkát elraktuk örök emléknek, ebben a szezonban, pedig természetesen azt a fehér színűt viselem a meccseken, amit a születésnapomra tőle kaptam.
Azt ugye tudod, hogy a szurkolóknál is kitört a baseballsapka láz, amit a tiszteltedre találtak ki a drukkerek és szép számban csatlakoztak is az akciójukhoz?
Igen, óriási, láttam őket és találkoztam velük, egy kissrác is a vadonatúj fehér sapkájára kért tőlem aláírást, nagyon örülök és megtisztelő, hogy úgy látszik egy új divatot teremtettünk ezzel a BVSC meccseken.
A csapat kiváló rajtja után, remélhetőleg Győrben is, a vendégszektorban minél többen személyesen támogatják majd a BVSC-t, az augusztus 6-án 19 órától kezdődő mérkőzésen. Emlékezetes meccsekből a múltban nincs hiány, a harmadosztályban, 2021-22-ben az ETO második csapatát kétszer is legyőzte a BVSC. A kilencvenes évek egymás elleni élvonalbeli meccseiből pedig emlékezetes, hogy az utolsó 11 találkozóból csak egyet tudott megnyerni a Győr, benne egy 10 ezer néző előtt a Rába stadionban lejátszott egyáltalán nem unalmas 0-0-val, amelyen, ha lett volna akkoriban VAR, szinte biztos, hogy lett volna egy győri labda, amely áthaladt a gólvonalunkon, de Koszta János a BVSC kapujában ezzel együtt parádézott, Bükszegi Zoli pedig kétszer állt tisztán az ellenfél kapusával szemben. További csemegék a kilencvenes évek elejéről, a már emlegetett Urbán Flóri által szerzett meccset eldöntő gólon túl, a budapesti döntetlenre végződött visszavágó érdekessége, hogy jelenlegi vezető edzőnk, a jelenlegi kapusedzőnk Erdélyi Károly kapuját rohamozhatta, míg a szakosztály vezetésénél dolgozó, akkori BVSC csapatkapitány Króner Péter, felnőtt karrierje egyetlen, de nem állítható, hogy érdemtelen piros lapját kapta a valaha volt egyik legjobb magyar játékvezetőtől Puhl Sándortól. Ennyi azonban legyen is elég a múltidézésből, mostantól azért szurkoljunk, hogy a BVSC minél eredményesebben térhessen vissza hétvégi győri túrájáról. Köszönjük a múlt vasárnapot, és mindent bele srácok az ETO Stadionban.
Fotók: TSH Photo / Szűcs Attila
Léderer Ákos
