Ahogy beszámoltunk róla, Márton Anna világkupa negyeddöntővel tért vissza januárban a pástra. Olimpiai negyedik helyezett kardvívónkkal beszélgettünk az elmúlt időszakról, a következő kihívásokról és azt is elárulta, milyen volt édesanyaként versenyeznie.
Hosszú kihagyást követően versenyeztél újra. Milyen elvárásokkal utaztál Tunéziába?
Igazából nem volt magammal szemben elvárás. Az volt a célom, hogy jól érezzem magam a páston, visszajöjjön egy kis versenyrutin és élvezzem a vívást. Szerettem volna pár jó asszót teljesíteni.
Ez sikerült, hiszen egy előkelő nyolcadik helyet szereztél. Meglepett, hogy ilyen jól ment a vívás?
Azért annyira nem, mert az edzések egész jól sikerültek és úgy gondolom, ez azért bennem van. Inkább azon lepődtem meg, hogy a versenyzés is ilyen jól sikerült ekkora kihagyás után. Természetesen furcsa volt az egész és még szokni kell, de úgy érzem hamar belerázódtam és felvettem a versenytempót.
Mennyit változott az olimpia óta a mezőny?
Sok volt a változás, de rengeteg ismerős arc is van. Nagy szeretettel fogadott mindenki, úgyhogy jó érzés volt újra versenyen lenni. Azért volt egy-két meglepő ellenfél, akivel még nem találkoztam, vagy akiket már ismerek, de az utóbbi időben meglepően jó eredményt értek el. Nyilván még szokni kell és ki kell ismernem újra az ellenfeleimet.
A világkupa után Telkiben edzőtáborozott a válogatott, ott mire fektettétek a hangsúlyt?
Egyértelműen a vívásra, mert ami nekem még nagyon hiányzik a felkészülésből, az a mennyiségi vívás, hogy az állóképességem is visszajöjjön és a tusok is jobban jöjjenek maguktól. Ezen volt a hangsúly és szerintem ez sikerült is. Továbbá nekem nagyon fontos a folyamatos rehabilitáció is. Szóval nagyon okosan kell csinálnom egy ilyen keményebb hetet, hogy bírja végig a térdem és tudjak vele végig dolgozni. Összességében azt mondhatom, hogy nagyon jól sikerült ez a hét.
Április végén kezdődik számotokra az olimpiai kvalifikáció. Mire szeretnéd felhasználni addig ezt a pár hónapot?
Ez alatt a rövid időszak alatt sok világkupánk lesz még, amire nekem most nagy szükségem van. Mert egy verseny alatt nem tudok teljesen felkészülni egy ilyen komoly évre. Most az a cél, hogy olyan formába lendüljek áprilisra, ami szinte százszázalékosnak mondható. Szeretném egyéniben visszaküzdeni magam a legjobb 16-ba. Csapatban viszont a lányok szerencsére tették a dolgukat nélkülem is. A világbajnoki címnek köszönhetően nagyon előkelő helyen van a csapat. Ezt fontos lenne megőrizni a kvalifikációra, mert akkor könnyebb dolgunk lesz, ha jó helyről vágunk neki a következő időszaknak a csapattal.
Mennyire várod, hogy csapatban is újra a páston legyél?
Nagyon kíváncsi vagyok, mert az azért egy teljesen más műfaj. De nagyon aranyosak a lányok, mert már ők is nagyon vártak a csapatba és én is kíváncsi vagyok, hogy milyen visszamenni egy világbajnok csapatba. Izgatottan várom, hogy milyen lesz a felállás. Biztosan nem lesz könnyű dolga a vezetőedzőnek eldönteni, hogy éppen ki maradjon ki. De mindenki mindent meg fog tenni egyéniben, hogy bebizonyítsa, ott a helye.
Először versenyezhettél édesanyaként. Furcsa volt így pástra lépni a legutóbbi világkupán?
Nyilván ez is különleges, de egy olyan része volt a versenynek, amire tudatosan készültem. Volt pár nap már előtte is, hogy külön aludtam Vincétől. Természetesen nagyon hiányzott. Szerintem nekem nehezebb volt, mint neki, de ezt is szokni kell. Azért elég jól viseltük, úgyhogy úgy gondolom, ezzel sem lesz gond hosszútávon. Remélem, ez inkább erőt fog adni a jövőben is.
Hortobágyi Tibor
