Menü

Zuglói hősök: Kamuti Jenő

2019. December 29
1592
Zuglói hősök: Kamuti Jenő

Az év utolsó Zugló Hősök részében a decemberben Magyar sport kategóriában Prima díjat kapott Kamuti Jenőt és az ő pályafutását mutatjuk be. A kétszeres olimpiai ezüstérmes tőrvívónak a páston kívül orvosként is sikeres pályafutása volt.

1937. szeptember 17-én született vasutascsaládban Dr. Kamuti Jenő. Édesapja MÁV-vezérigazgató-helyettes volt. 13 éves korától egészen 1976-os visszavonulásáig a BVSC sportolója volt Kamuti. Nagy Árpád fedezte fel tehetségét, majd 1954 után Bay Béla tanítványa lett. Az első sikerekre sem kellett sokat várni. Az 1956-os ifjúsági országos bajnokságon a második, míg a felnőttek hasonló versenyén a harmadik helyen végzett, továbbá az ifjúsági világbajnokságon tőr egyéniben a második lett. Bár legnagyobb sikereit ebben a fegyvernemben érte el, a tőr mellett párbajtőrben is jeleskedett. Az országos bajnokságokon összesen 16-szor állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Pályafutása alatt öt olimpián indult, amelyeken két ezüstérmet is szerzett, ráadásul mindkettőt érdekes körülmények között. Az 1968-as, mexikóvárosi ötkarikás játékokon a vigaszágról jutott be a hatos döntőbe, ahol úgy tűnt, a találataránynak köszönhetően övé lesz az ezüstérem, azonban a franciák megóvták a végeredményt, mondván, a szabály szerint olimpián hármas holtversenyben nem dönthet a találatarány. Kamutiék már interjút adtak, amikor szóltak nekik, hogy újravívásra kerül sor.

„Összeszedtem a gondolataimat, visszamentem a pástra, ugye el tudják képzelni, milyen lelkiállapotban voltam” – elevenítette fel az olimpiai ezüstérmes tőrvívó az Indexnek, a mexikói játékok 50. évfordulóján az eseményeket. „4-3-ra ismét vezetett a francia, én pedig egyenlítettem. 4-4-nél már jobban vigyáztam, nehogy előre vigyen a hév, kivártam a megfelelő pillanatot, és megszúrtam. Meglett ismét az ezüst, megnyertem. Lehet, hogy dohogtam, megint a második helyen végeztem, mert egy évvel korábban, a montreali vb-n is a második hely jutott. Akkor Putyatyin előzött meg, akit a vigaszágon elintéztem. A román Drimbát mintha kicserélték, feltöltötték volna, úgy jött a fináléra, gyorsan, pattogósan és ügyesen mozgott, nem volt esélyem ellene. Ezzel együtt az aranyra sem.”

Négy évvel később Münchenben is csupán egy hajszálon múlott az arany. A lengyel Wojda 4-3-as vezetésénél Kamuti találatát a zsűrielnök másként látta és riválisának ítélte. Az asszó után bocsánatot is kért a zsűrielnök.

 

 

A csapattal az ötkarikás játékokon kétszer (1960-ban és 1972-ben) is negyedik volt. Montrealban (1976-ban) ő vihette a magyar zászlót a megnyitóünnepségen. Világbajnokságon 1957-ben aranyérmet szerzett a válogatottal. A vb-ken egyébként még hat ezüst- és két bronzérmet gyűjtött.

Visszavonulása után számos hazai és nemzetközi szervezetben töltött és tölt be még most is tisztségeket. 2000-től a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, 2017-ben pedig a Nemzet Sportolójává választották Földi Imre helyére.

Rendkívül sportszerű vívó volt, amit 1972-ben és 1973-ban a magyar Sportszerűségi díjjal ismertek el, majd 1976-ban a Nemzetközi Fair Play Bizottság elsőként Kamutit tüntette ki a Pierre de Coubertin Fair Play díjjal.

A sport mellett az orvosi pályán is szép sikereket ért el. 1963-ban szerzett általános orvosi diplomát, majd 1967-ben sebészszakorvosi végzettséget. Előbb a Semmelweis Kórház alorvosa, majd a MÁV-kórház osztályvezető főorvosa volt hosszú évekig.

Idén decemberben Prima díjat kapott Magyar sport kategóriában.

 

Fotók: MOB, Fortepan

Vissza a hírekhez | Vissza a hírcsoporthoz